Megugrott az infláció februárban

A Magyar Nemzeti Bank célszámát és az elemzői várakozásokat is meghaladja a februári, egy évre visszatekintő, 3,1 százalékos inflációs adat. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi közlése szerint az elmúlt esztendőben az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohányáruk ára emelkedett jelentősen. Elemzők szerint a jegybank rövidesen megkezdi a monetáris politika normalizációját.

MN_SABLON

A várakozásokat meghaladó februári inflációs adatok következtében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kénytelen lesz letérni a korábban követett frankfurti útról, azaz más pályára kényszerül, mint amit csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) bejelentett.

Az MNB nincs könnyű helyzetben, ugyanis az európai gazdaság lassuló pályáját figyelembe véve nem túl szerencsés elkezdeni szigorítani. Míg az EKB azt közölte, hogy az idén már nem emeli az alapkamatot, szeptemberben pedig elindítja a hosszú távú refinanszírozási programjának harmadik szakaszát, az MNB monetáris tanácsa – az inflációs célkövetést tartva szem előtt – még márciusban elkezdheti a monetáris kondíciók normalizálását, egyelőre a nem hagyományos eszközök visszavonásával.

Az ING Bank elemzőinek várakozása szerint a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és az egynapos betéti kamatláb egyidejű emelésével kezdik a folyamatot. Többen azt jelzik, az idei második negyedév vége felé elképzelhető, hogy a jegybank a mostani mínusz 15 bázispontos egynapos betéti kamatszintet nulla százalékra emeli, miközben a forintlikviditási többletet fenntartja a piacon.

A Takarékbank csapata az alapkamat szintjében a jövő év közepéig nem vár változást, ugyanakkor Suppan Gergely vezető elemző úgy látja, az importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezheti az árak emelkedését.

A KSH legfrissebb, tegnapi közlése szerint februárban a várakozásokat meghaladóan, 3,1 százalékra ugrott a fogyasztói árindex, az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal kúsztak feljebb az árak. A meglepetést egyértelműen az élelmiszerárak okozták 5,2 százalékos emelkedéssel, azon belül is az idényáras élelmiszerárak 23,3 százalékkal. Ezek közül kiemelkedő mértékben, 76 százalékkal ugrott meg a burgonya ára. A péksüteményekért 9,7, a tojásért 17,4, a tejekért 8,4 százalékkal kellett többet fizetni idén februárban a tavalyival szemben. Az égetett szeszes italok egy év alatt 6,7 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára 1,2, ezen belül a tűzifa 8,1, a palackos gáz 12,4 százalékkal ment feljebb. A szolgáltatások ára átlagosan 2,7 százalékkal nőtt.

Az árnyomás fokozódására utal ugyanakkor, hogy a maginfláció is 3,5 százalékra ugrott, az adószűrt maginfláció pedig 3,2 százalékra gyorsult. Külön figyelemre méltó, hogy a maginfláció – amelyet a fogyasztói árindex bizonyos tételeinek elhagyásával számolnak (ilyen lehet például az üzemanyagok, az energia és a gyógyszerek árszínvonala) – 2013 decembere óta nem látott csúcsra ugrott, 0,3 százalékpontot emelkedett januárhoz képest.

Ez utóbbi külön indokolja az eddigi jegybanki gyakorlat átalakítását; ahogyan piaci elemzők is gyakran felidézik Nagy Mártont, az MNB alelnökét, aki januárban kijelentette: ha az adószűrt maginfláció három százalék fölé emelkedik, az az MNB-nek elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika normalizálását.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy becsüli, márciusban 3,3 százalékos lehet az éves infláció, majd a nyár végéig tartó lassulás után 2,5 százalék körüli szinten jöhet a fordulat. Év végére szerinte 3,5 százalékos mutatóra lehet számítani. Így az éves átlagos infláció idén három százalék körül lehet.