Reális az egy számjegyű szja

Akár a gazdaság további fehéredésével befolyó összegekből, akár más forrás bevonásával megvalósítható a személyi jövedelemadó egy számjegyűre mérséklése — mondta munkatársunk kérdésére a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi csomagjában szereplő tervekről Bajusz Dániel adószakértő.

A várakozások szerint hazacsábítják a külföldön dolgozókat a bérben megmutatkozó kedvezmények Fotó: Kurucz Árpád

Számos megoldási javaslatot tartalmaz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontból álló versenyképességi programja a munkaerőpiaci problémák orvoslására és a keresetek dinamikus emelésére is. Az intézkedések legfontosabb célja, hogy mielőbb egy számjegyűre csökkenjen a jelenleg 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja), valamint évente legalább öt százalékkal emelkedjen a nettó reálkereset.

A foglalkoztatásban tapasztalható nehézségekkel kapcsolatban a program kitér rá, hogy a hazai munkaerőpiac az elmúlt években nagyon feszessé vált, számos régióban és iparágban jelentős a termelést korlátozó munkaerőhiány.

A várakozások szerint hazacsábítják a külföldön dolgozókat a bérben megmutatkozó kedvezmények
Fotó: Kurucz Árpád

A gazdasági növekedési fordulat óta az átlagbérek is jelentős bővülést mutattak hazánkban, amihez az erőteljes bérezési alapfolyamatok mellett a minimálbér és a garantált bérminimum szignifikáns emelése – 2010 és 2019 között előbbi 103, utóbbi 118 százalékkal – is hozzájárult.

A jelentős béremelkedés ellenére azonban a hazai átlagbérek szintje továbbra is számottevően elmarad az EU-s átlagtól, amely különbséget a bérfelzárkóztatás folytatása mellett hosszabb távon a termelékenység növelése mérsékelheti.

A jegybank rámutat: a bérek növekedése ma már nem versenyképességet rontó tényezőként értékelhető. Az elmúlt évek intézkedései mellett is fontos a munkát terhelő adók további csökkentése, ami a munkaerőpiacra és a versenyképességre is pozitívan hat.

A munkát terhelő adók felől a fogyasztást terhelők felé történő elmozdulás következtében összességében olcsóbbá válik az exportra termelés, míg az import a forgalmi adók emelkedésével megdrágul, így javul az ország exportpiaci versenyképessége.

A jelenlegi, magas kereslettel jellemezhető munkaerőpiaci helyzetben az MNB szerint előnyösebb a személyi jövedelemadó csökkentése, mint a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklése. Ugyanakkor a szocho csökkentése is folytatódik, a 2016-ban megkötött bérmegállapodás végére, 2022-re 11,5 százalékra eshet a munkaadói járulék.

– A gazdaság további fehérítésével és egyéb adónemek emelésével, egy továbbra is kedvező gazdasági környezetben fokozatosan megvalósítható az szja egy számjegyűre csökkentése – mondta a Magyar Nemzetnek Bajusz Dániel, az EY jogásza, adójogi szakértője. Kiemelte ugyanakkor, hogy a személyi jövedelemadó egy-egy százalékpontos mérséklése százmilliárd forint feletti kiesést jelenthet a költségvetésnek.

A legutóbbi 16 százalékról 15 százalékra csökkentés után 120 milliárd forint kieséssel kalkulált a kormányzat, amit ellentételezni kell. Ugyanakkor a gazdaság fehérítését célzó intézkedések, tehát az online pénztárgépek, az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszer és a tavaly bevezetett elektronikus számlázási rendszer jelentős költségvetési bevételt eredményez.

A szakértő kiemelte: a munkahelyvédelmi akció kibővítése a munkavállalói járulékkedvezményekkel elsősorban az inaktív, de munkaképes emberek ösztönzését szolgálhatja. Az adóalanyi bázis kiszélesítése is fedezetet teremthet további adócsökkentésre. Ugyanakkor a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó mérséklése is tervben van.

Habár az első negyedéves kereseti adatok még nem publikusak, megkockáztatható, hogy megvalósul a júliustól tervezett két százalékpontos szochomérsékléshez szükséges hatszázalékos reálkereset-növekedés feltétele az idei első negyedévben 2018 azonos időszakához képest, így annak mértéke 17,5 százalék lehet – tette hozzá Bajusz Dániel.

A program fontos része az inaktívak bevonása. A munkaképes, de nem dolgozó embereket a munkahelyvédelmi akció kibővítése ösztönözheti az elvonások után járó kedvezményekkel.

Kiemelt feladat a nettó bérben megmutatkozó ösztönzőkön keresztül a külföldön dolgozók hazacsábítása, de a digitális távmunka is megoldást hozhat. A közmunkások integrációját pedig a minimálbér és a közfoglalkoztatotti fizetés közötti különbség szinten tartása, további növelése ösztönözheti.