Stratégia előtt felmérés

Stratégiát alkotnak a kis- és középvállalkozásoknak az innovációs minisztériumban, ám hogy az megalapozott legyen, országos konzultációsorozaton vesznek részt az iparkamara segítségével és közreműködésével — jelentette be György László, a tárca államtitkára. Parragh László, az iparkamara elnöke a kkv-k előtt álló digitális és innovációs átalakulásról beszélt.

A jelenlegi építőipari fellendülés nagy lehetőség az alvállalkozóknak is Fotó: Havran Zoltán

Országos konzultációs sorozatot indít az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások helyzetének, fejlesztési lehetőségeinek megismerésére – jelentette be György László, az ITM gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára az országjárás első állomásán Budapesten. – Az országos eseménysorozaton szerzett tapasztalatok összegzését is beépíti a minisztérium a vállalkozások megerősítését célzó, készülő kkv-stratégiába – tette hozzá az államtitkár.

György László felidézte, hogy a Világbank és a PWC felmérése szerint egy átlagos közepes vállalkozás Magyarországon 52-56 százalék adót fizetett 2006 és 2010 között a hozzáadott értéke után. Hangsúlyozta, hogy 2010 óta folyamatosan csökken egy átlagos közepes vállalkozás adóterhe, ami 2019 második felében 36 százalék lesz. Emellett a kormány bevezette a kisvállalkozók tételes adóját, a katát, amely a 600 ezer működő vállalkozásból 300 ezernek biztosít 6–20 százalék adóterhelést. A nagy növekedési potenciálú vállalkozásoknak bevezették a kisvállalati adót, a kivát, amely 13 százalékos adóterhelést jelent a hozzáadott érték után – mondta az államtitkár.

A rendezvényen Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte: a konzultációk segítenek a kkv-szektor belső szerkezetének megismerésében, az őket érintő problémák azonosításában. Mindez pedig azért fontos, mert a Magyarországon működő vállalkozások 99,8 százalékát a kkv-k adják. Csakhogy ezek rendkívül különböző tevékenységet folytatnak, más-más méretűek és különféle kihívások előtt állnak. Az eltérő statisztikák szerint 600-700 ezerre becsült kkv-világ 80 százaléka szolgáltatással, 20 százaléka pedig építő- és feldolgozóiparral foglalkozik. A digitalizáció követelménye egészen másként jelentkezik a szolgáltatásoknál, például egy kozmetikusnál vagy masszőrnél, mint az építőiparban vagy az autóipari beszállítóknál, amelyek akár lehúzhatják a rolót, ha nem kapcsolódnak az autógyárak Ipar 4.0 fejlesztéseihez.

A jelenlegi építőipari fellendülés nagy lehetőség az alvállalkozóknak is
Fotó: Havran Zoltán

Az MKIK elnöke szerint a kkv-knak ma olyan kihívásokkal kell megküzdeniük, mint a digitális átállás, az innovációs készség és az exportképesség növelése, valamint a generációváltás. – Idetartozik a kis- és közepes vállalkozások szerkezetváltoztatási kényszere, ami ezen a területen megvan. Ugyanakkor mi azt állítjuk, hogy a gyengeségek vagy a kockázatok jól kihasználva előnnyé kovácsolhatók, és lehetőséget teremtenek arra, hogy a mostani, egyébként termelésalapú, extenzív logikára épülő gazdaságpolitikát tudásra és innovációra épülő gazdaságpolitikává alakítsuk át – mondta Parragh László.

A kkv-kat érintő problémák közül kiemelte a munkaerőhiányt, a pénzügyi tudatosság hiányát és a folyamatosan növekvő béreket. Utóbbiról megjegyezte: ez azért jelent terhet a vállalkozásoknak, mert a bérek lényegesen gyorsabban nőnek, mint a termelékenység. A kamara elnöke szerint a kkv-kra növekedési tartalékként kell tekinteni, ami azt jelenti, hogy minden intézkedés, ami hozzájárul ezeknek a 250 embernél kevesebbet foglalkoztató cégeknek a felerősítéséhez, egyúttal az egész magyar gazdaság bővülését segíti.

Parragh László szólt arról is, hogy a magyar gazdaság kiemelkedően jó állapotban van, erről tanúskodik valamennyi makrogazdasági adat, így a GDP és a foglalkoztatási mutató is. A magyar gazdaság előtt álló következő feladat pedig az, hogy hogyan tud a mostani termelésalapú rendszerből átlépni a tudásra és innovációra épülő gazdaságpolitikára, továbbá hogy ebbe a folyamatba hogyan tudja becsatolni a most még innovációs lemaradással küzdő kkv-kat is.