Elégedettebbek az emberek

Egyre kedvezőbbnek látja a lakosság többsége az életminőség szempontjából legfontosabb tényezőket. A Központi Statisztikai Hivatal 2018-ra vonatkozó felmérése szerint három év alatt legjelentősebben a lakókörnyezet minőségével és a munkával kapcsolatos elégedettség nőtt, de szinte minden területen javulást tapasztalnak az állampolgárok.

A mindennapi élet legfontosabb területein bekövetkező változásoknak köszönhetően egyre elégedettebbek az állampolgárok, tehát a mindennapjaikra hatást gyakorló folyamatokat kedvezően ítéli meg a többség – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évre vonatkozó, szubjektív szempontokat középpontba állító felméréséből.

A nemzetközileg is alkalmazott módszertannal azt vizsgálták, hogy a megkérdezettek mennyire elégedettek anyagi helyzetükkel, munkájukkal, lakókörnyezetükkel vagy akár a személyes kapcsolataikkal. A válaszadóknak egytől tízig terjedő skálán kellett meghatározniuk, hogy az adott területtel mennyire elégedettek.

Az egyik legjelentősebb változás, hogy 2015-höz – a legutolsó vizsgált évhez – képest sokkal elégedettebbek voltak tavaly a dolgozók a munkahelyükkel.

A válaszok alapján az elégedettség mértéke három évvel korábban még a hat pontot sem érte el, míg tavaly már a legtöbb korcsoportban átlépte a hét pontot. Az állásukra a legkevesebb panaszuk évek óta a fiataloknak van: tavaly a 25 és 34 év közötti válaszadók látták legkedvezőbbnek munkahelyüket, de jelentős eltérés nincs a 16–54 évesek véleménye között sem. Elégedetlenebbek viszont a nyugdíj előtt álló, 55 évnél idősebb dolgozók, valamint a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők.

A lakosság tavaly már egyértelműen érzékelte az évek óta tapasztalható, az elmúlt két évben a korábbiakhoz képest kiemelkedő béremeléseket: 2013 és 2017 között gyakorlatilag 5,2 pont körül stagnált a háztartások anyagi helyzetével kapcsolatos elégedettség, tavaly viszont már némileg emelkedésnek indult a mutató.

Szintén elsősorban a munkaviszonyból származó jövedelmek emelkedéséhez és az állami programokhoz köthető a lakással kapcsolatos elégedettség emelkedése, a válaszadók a szintén utoljára 2015-ben mérthez képest jóval kedvezőbbnek ítélték otthonuk állapotát.

Az állami szereplők és a magánszféra fejlesztéseinek köszönhető a lakókörnyezet minőségének megváltozása, amellyel szintén elégedett az emberek többsége.

A lakókörnyezet minőségére vonatkozó mutató szintén átlépte a hét pontot a 2018-at megelőző három esztendő alatt. A felmérés leginkább szubjektív kérdéseire, tehát a társas kapcsolatokra és az egyén által kedvelt dolgokra fordított idővel kapcsolatos kérdésekre is kedvezőbb választ adtak a megkérdezettek a korábbi évekhez képest.

A statisztikusok azt is megkérdezték, összességében mennyire elégedett valaki az életével. A lakosság átlagának mutatója tavaly 6,5 ponton állt, míg a korábbi években alig lépte át a hat százalékot.

Ez tehát azt jelenti, alapvetően elégedettebb a magyar társadalom a mindennapjaiban. A kedvező folyamat minden korcsoportra igaz, ugyanakkor az látható, hogy a 16 és 34 év közöttiek a legoptimistábbak, míg 55 éves kor felett egyre kevésbé elégedettek az emberek mindennapjaikkal.

A nők és a férfiak véleménye között tavaly nem volt különbség, s igaz ez a legtöbb vizsgált esztendőre és területre, tehát a válaszokból az derül ki, az elégedettséget befolyásoló változások egyaránt érintik mindkét nemet.

Ez ugyanakkor nem mondható el az iskolai végzettségről: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan 7,2 pontot adtak arra a kérdésre, mennyire elégedettek az életükkel, míg a legfeljebb nyolc általánost végzettek mind-össze 6,2 pontot.