A magyar gasztronómia követendő trendnek számít keleti szomszédunknál – ezt az is jelzi, hogy egyre több magyarországi kiállító és előadó vett részt az Aradon rendezett 11. GastroPan nemzetközi sütőipari, cukrászati és vendéglátóipari szakmai kiállításon.
Idén először magyar nemzeti stand felállításában is testet öltött a felismerés, miszerint fokozott bemutatkozási lehetőségeket kell teremteni Romániában a sütőipar, a cukrászat és a vendéglátóipar területén tevékenykedő magyarországi cégeknek. A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. által biztosított alkalom iránti igényt már tavaly megfogalmazta Váradi János, a kiállítás szakmai hátterét biztosító PanGastRo Egyesület elnöke. A székelyudvarhelyi Boro-Info és a PanGastRo Egyesület által immár 11. alkalommal, ezúttal a magyar–román határ közelében, Aradon megszervezett kiállítás iránt nemcsak minden korábbinál több anyaországi cég és szakember érdeklődött, de a romániai résztvevők kedvét sem szegte a megszokottnál – a korábbiakban többnyire Székelyudvarhely, legutóbb Marosvásárhely adott otthont a rendezvénynek – távolabbi helyszín.
„Mi tagadás, voltak ilyen irányú félelmeink, de amikor az első betoppanó cégek épp a 450 kilométerről érkező konstancaiak voltak, megnyugodtunk: ide is el fog jönni, aki számít a szakmában” – mesélte Váradi János. A 2001-ben Magyarországról Székelyudvarhelyre költözött szakember a kiállítás ötletgazdája, generálói azonban elsősorban a romániai pék- és cukrászszakma által kiadott egyetlen, a Moldovai Köztársaságban is terjesztett folyóiratának hirdetői voltak.
Váradi úgy tartja, a rendezvényen való egyre hangsúlyosabb anyaországi jelenlétet mindenekelőtt az indokolja, illetve gerjeszti, hogy az erdélyi sütőipari és cukrászati kultúra egyértelműen magyarországi gyökerű. Az állítás azonban egyre inkább érvényes a romániai szakma egészére, amit elsősorban az indokol, hogy a helyi gasztroízlés sok tekintetben azonos az erdélyi, illetve magyarországival. Ezért aztán a magyarországi alapanyagok is jóval szélesebb körű fogadtatásban részesülnek, mint az olasz vagy török termékek. Mindezt erősíti, hogy a szakemberek zöme – magyarok és románok egyaránt – az anyaországban alapozta meg szakmai tudását, illetve ott szerzett képesítést. A receptek nyomán születő termékek egy része is változatlan formában és névvel kerül a hűtőpultokba, így senki se lepődjön meg, ha például Konstancán Rákóczi-krémessel vagy Rigó Jancsival találkozik.