A központi alrendszer négyhavi bevételei 13,1 százalékkal nőttek

A központi alrendszer április végi, 6760,9 milliárd forintos bevételei 13,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, míg a 6799,9 milliárd forintot elérő kiadásai 3,7 százalékkal elmaradtak a tavaly azonos időszakitól – közölte az első négyhavi, részletes adatokat a Pénzügyminisztérium (PM) kedden.

A minisztérium egyben megerősítette az előzetesen közölt főbb számokat: áprilisban az államháztartás központi alrendszere 102,9 milliárdos többlettel zárt, ezzel a négyhavi hiány 39,0 milliárd forint volt. A központi alrendszer első négyhavi egyenlege a központi költségvetés 80,7 milliárd forintos hiányából, valamint az elkülönített állami pénzalapok 33,1 milliárd forintos és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 8,6 milliárd forintos többletéből tevődött össze.

A PM tájékoztatójában kiemelte: nőttek az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a jövedéki adóból, valamint a szociális hozzájárulási adóból és a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból származó bevételek. Emellett lényegesen magasabb összegben teljesültek az uniós programok bevételei, az uniós támogatások utólagos megtérítése, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések is.

Az első négy hónapban általános forgalmi adóból 349,3 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 55,5 milliárd forinttal, jövedéki adóból 36,5 milliárd forinttal, a szociális hozzájárulási adóból és a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból összesen 160,9 milliárd forinttal több folyt be, mint az előző év azonos időszakában.

Ez azt mutatja, hogy az 1,8 százalékos hiánycél továbbra is tartható, míg az államadósság aránya idén a GDP 70 százaléka alá csökkenhet – közölte a PM.

Január-áprilisban összesen 305,9 milliárd forint uniós bevételt számolhatott el a költségvetés, ezzel szemben a kiadások 489,3 milliárd forintot értek el.

Az egyéb központosított bevételekből április végéig összesen 203,8 milliárd forint teljesült, ami a törvényi előirányzat 39,6 százalékának felel meg. Ezen belül az elektronikus útdíj 65,5 milliárd forintot tett ki.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjain belül kiemelkedő tétel a nyugdíjbiztosítási alapnál a nyugellátásokra fordított 1132,4 milliárd forint. Az egészségbiztosítási alapon belül a legnagyobb kiadási előirányzatot jelentő gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 408,6 milliárd forint volt az év első négy hónapjában, ez 20,9 milliárd forinttal több, mint az előző év hasonló időszakában. Gyógyszertámogatásra az év első négy hónapjában 124,3 milliárd forintot költött az egészségbiztosítás, ami 12,1 milliárd forinttal magasabb a tavalyi első négyhavi összegnél.

A központi költségvetés adóssága április végéig 181,6 milliárd forinttal nőtt. A forintadósság április végéig 594,6 milliárd forinttal nőtt, és 23 390,6 milliárd forintot tett ki, a forintrészarány elérte a teljes államadósság 81,0 százalékát. A devizaadósság április végéig 417,1 milliárd forinttal 5307,7 milliárd forintra csökkent az elmúlt év végéhez képest. A devizaadósság részaránya a múlt év végi 20,0 százalékos szintről 18,4 százalékosra csökkent a teljes adósságon belül.

Április végén a lakossági állampapírok állománya 7471,6 milliárd forintot tett ki, ami 44,1 milliárd forint csökkenést jelent 2018. december vége óta.

A csökkenésben döntően a nem háztartásoknál lévő lakossági állampapír-állomány leépítése játszott szerepet, a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapír-állomány 2019-ben is emelkedett – közölte a PM.