Nemrégiben megjelent sajtójelentések szerint Budapest az ötödik leginkább „túlturistásodott város” Barcelona, Velence, Amszterdam és Milánó után. A negatív hatásokat leginkább a VI. és VII. kerületi bulinegyedben lakók érzik, ahol az éjszakai gazdaság jelentős tényező a helyi lakosság életminőségének csökkenésében. Az egyik leginkább vitatott téma Budapest városfejlődésében jelenleg az úgynevezett „túlturistásodás”. Olyan turistacélpontokat neveznek így, ahol a vendéglátók, a vendégek, a helyiek vagy a látogatók úgy érzik, túl sok a látogató, és az életminőség a környéken elfogadhatatlan mértékben leromlott. A turizmus évről évre növekszik Budapesten, de a turisták jelentősen kevesebbet költenek, mint Prágában. A kevés költés az „alacsony költségvetésű partiturizmus” népszerűségének tudható be, ami a romkocsmákon és a virágzó Airbnb-piacon alapszik.
Fotó: Kurucz Árpád
Az Mta.hu-n megjelent írásában Melanie Kay Smith, Olt Gergely, Csizmady Adrienne (MTA TK Szociológiai Intézet) és Pinke-Sziva Ivett (Corvinus Egyetem) arról számolt be, hogy 2017-ben kérdőíves kutatást végeztek a VI. és a VII. kerületben a helyi lakók, a magyar vendégek és a külföldi turisták körében. A megfigyelések szerint a bárok átlagos látogatói a 20–30 éves korosztályból kerülnek ki, és a vendégek 70 százaléka külföldi turista (ezek az értékek változhatnak a szezontól függően). Jóval kevesebb az 50 évesnél idősebb fogyasztó, és a vendégek 80 százaléka a 18–40 éves korosztályból kerül ki. A megkérdezettek között valóban magasabb volt azoknak az aránya, akik a romkocsmák miatt látogattak Budapestre (60,1 százalék), mint akik a kulturális örökség miatt érkeztek (42,7 százalék). Emiatt az árak is jelentősen emelkedtek, ennek következményeként kevesebb helyi engedheti meg magának, hogy a bárokban és az éttermekben fogyasszon.
A kutatók szerint számos tényező vezetett a lakossági elégedetlenséghez és a túlturistásodás elleni ellenállás növekedéséhez, például a növekvő tömeg, az utcai bűnözés, a piszok és a szemét, a részegség, az éjszakai zaj, az utcai vizelés és az emelkedő árak. Az 50 évesnél idősebbek jobban érzékelik ezt, mint a 30 alattiak, és a megkérdezett lakók 18 százaléka úgy tervezi, hogy e problémák miatt elköltözik a kerületből. Arról panaszkodtak, hogy a környék „egy nagy közvécé lett”, hogy zavarja őket a szemetelés, a prostitúció és a hajléktalanság. Pozitívumként megemlíthető, hogy bár a lakosok úgy érzik, túl sok a turista a környéken, keveseknek volt rossz tapasztalata a turistákkal. Mindegyik csoport egyetért abban, hogy biztonságban érzik magukat Budapesten, és éjszaka viszonylag biztonságban a kerületben.
