Sok olyan csatorna léphet be a gazdaságban az következő tíz évben, amelyek javítják a hazai cégek lehetőségeit is, ez alatt az idő alatt viszont a hazai hitelkitettséget is meg kellene kettőzni – mondta tegnap a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett konferencián Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója.
A szakmai beszélgetésen a résztvevők kifejtették, jó helyzetben van a hazai gazdaság, stabil alapot biztosít a pénzpiacok működéséhez, azonban törekedni kell a túlzott szabályozottság megfékezésére, mivel ez Magyarország és Európa versenyképességét egyaránt rontja. A bankrendszernek is van hova fejlődnie, hogy betöltse szolgáltatói szerepét. Ezt a politikai és a gazdasági döntéshozóknak is segíteniük kell a rugalmasabb szabályalkotással.
Fotó: Bach Máté
Az öngondoskodási piacon elég rosszul áll az ország, meg sem közelítjük Ausztria szintjét, pedig az ottani negyvenszázalékos szint sem tekinthető magasnak – erről Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója beszélt a konferencián.
Elmondása szerint egyes biztosítási termékeknél, például a cascónál „rettenetesen alacsony” az elterjedtség, mindössze 19 százalékos. Ennek része, hogy a magyar ügyfélkör nem akar biztosításra költeni, de az adóteher is magas, miközben egyre öregedik a forgalomban lévő gépjárműállomány.
Az MNB 330 pontja is szerves részét képezi annak a versenyképességi intézkedési tervnek, amelyet a Pénzügyminisztérium fogalmazott meg. Ehhez a kormányzati tapasztalatokon és a jegybanki javaslatokon túl figyelembe vették a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gyűjtését, csakúgy, mint egyéb gazdasági érdekszervezetek és kereskedelmi kamarák észrevételeit.
A gazdasági kormányzat által összeállított terv maradéktalan megvalósítása Varga Mihály pénzügyminiszter szerint önmagában 0,7 százalékpontot tenne hozzá az ország gazdasági növekedéséhez évenként.
A makrogazdasági kilátások idén is vitatottak, mint ahogy az már szokásosnak mondható. A kormányzat az Európai Bizottsághoz eljuttatott konvergenciaprogramjában 2019-ben és egész 2023-ig évi négyszázalékos vagy azt meghaladó növekedéssel számol az össztermékben.
