Ezt 2019-re már be is árazta a piac, különösen a kiugró, öt százalékot könnyen meghaladó első negyedévi növekedést követően. Ez jelentős dinamizmusra utal, noha reálisan nézve az év hátralevő részében mérséklődik a növekedés.
A számszerű célon túl az is kiemelt szempont, hogy huzamosan az Európai Unió átlagos növekedésének a dupláját tudja produkálni a magyar gazdaság évről évre. Ez vezethet ugyanis fenntartható felzárkózási pályához.
Ez a célkitűzés, ismerve az EU 1-1,5 százalék körüli átlagát, adott esetben ennél mérsékeltebb növekedési pálya mellett is teljesül.
A versenyképesség javítására azonban azért is szükség van, hogy megszilárduljon a gazdaság ellenálló képessége. Ugyan korábban a Magyar Nemzet és a lapunknak nyilatkozó közgazdászok is úgy látták, hogy lassulhat a globális gazdaság bővülési üteme, válságtól – például 2008-hoz mérhető összeomlástól – nem kell tartani.
Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel együtt az év végére súlyosabb gazdasági következményekkel járó forgatókönyvvel számol, ezért a pénzügyi tárca további intézkedéseket tervez a gazdasági szereplők helyzetének megerősítésére.
Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a jegybank 330 pontba szedte, mely területeken és hogyan érdemes hozzányúlni az egyes nemzetgazdasági területekhez a jobb versenyképesség és a magasabb termelékenység elérése érdekében.
A Magyar Közgazdasági Társaság ezeket a felvetéseket több szakmai fórumon járja körül.
A tegnapi eseményen Virág Barnabás és Pandurics Anett mellett Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Máté-Tóth István, a tőzsde vezérigazgató-helyettese, Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatója és Zsembery Levente, az X-Ventures Magyarország vezérigazgatója is felszólalt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!