Fékezi a hazai gazdaságot a túlszabályozott környezet

Évtizedes távlatban a kétszeresére kell növelni a magyarországi banki hitelkitettséget, és jobban be kell vonni az elérhető forrásokat a tőzsdei finanszírozás útján, hogy megvalósulhassanak a kitűzött növekedési célok. A Magyar Közgazdasági Társaság versenyképességet javító ötleteket bemutató konferenciáján ezúttal a pénzügyi rendszer volt a téma.

Látványkonyha. A bankoknak is van hova fejlődniük, hogy betöltsék szolgáltatói szerepüket Fotó: Bach Máté

Sok olyan csatorna léphet be a gazdaságban az következő tíz évben, amelyek javítják a hazai cégek lehetőségeit is, ez alatt az idő alatt viszont a hazai hitelkitettséget is meg kellene kettőzni – mondta tegnap a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett konferencián Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója.

A szakmai beszélgetésen a résztvevők kifejtették, jó helyzetben van a hazai gazdaság, stabil alapot biztosít a pénzpiacok működéséhez, azonban törekedni kell a túlzott szabályozottság megfékezésére, mivel ez Magyarország és Európa versenyképességét egyaránt rontja. A bankrendszernek is van hova fejlődnie, hogy betöltse szolgáltatói szerepét. Ezt a politikai és a gazdasági döntéshozóknak is segíteniük kell a rugalmasabb szabályalkotással.

Látványkonyha. A bankoknak is van hova fejlődniük, hogy betöltsék szolgáltatói szerepüket
Fotó: Bach Máté

Az öngondoskodási piacon elég rosszul áll az ország, meg sem közelítjük Ausztria szintjét, pedig az ottani negyvenszázalékos szint sem tekinthető magasnak – erről Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója beszélt a konferencián.

Elmondása szerint egyes biztosítási termékeknél, például a cascónál „rettenetesen alacsony” az elterjedtség, mindössze 19 százalékos. Ennek része, hogy a magyar ügyfélkör nem akar biztosításra költeni, de az adóteher is magas, miközben egyre öregedik a forgalomban lévő gépjárműállomány.

Az MNB 330 pontja is szerves részét képezi annak a versenyképességi intézkedési tervnek, amelyet a Pénzügyminisztérium fogalmazott meg. Ehhez a kormányzati tapasztalatokon és a jegybanki javaslatokon túl figyelembe vették a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gyűjtését, csakúgy, mint egyéb gazdasági érdekszervezetek és kereskedelmi kamarák észrevételeit.

A gazdasági kormányzat által összeállított terv maradéktalan megvalósítása Varga Mihály pénzügyminiszter szerint önmagában 0,7 százalékpontot tenne hozzá az ország gazdasági növekedéséhez évenként.

A makrogazdasági kilátások idén is vitatottak, mint ahogy az már szokásosnak mondható. A kormányzat az Euró­pai Bizottsághoz eljuttatott konvergenciaprogramjában 2019-ben és egész ­2023-ig évi négyszázalékos vagy azt meghaladó növekedéssel számol az össztermékben.

Ezt 2019-re már be is árazta a piac, különösen a kiugró, öt százalékot könnyen meghaladó első negyedévi növekedést követően. Ez jelentős dinamizmusra utal, noha reálisan nézve az év hátralevő részében mérséklődik a növekedés.

A számszerű célon túl az is kiemelt szempont, hogy huzamosan az Európai Unió átlagos növekedésének a dupláját tudja produkálni a magyar gazdaság évről évre. Ez vezethet ugyanis fenntartható felzárkózási pályához.

Ez a célkitűzés, ismerve az EU 1-1,5 százalék körüli átlagát, adott esetben ennél mérsékeltebb növekedési pálya mellett is teljesül.

A versenyképesség javítására azonban azért is szükség van, hogy megszilárduljon a gazdaság ellenálló képessége. Ugyan korábban a Magyar Nemzet és a lapunknak nyilatkozó közgazdászok is úgy látták, hogy lassulhat a globális gazdaság bővülési üteme, válságtól – például 2008-hoz mérhető összeomlástól – nem kell tartani.

Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel együtt az év végére súlyosabb gazdasági következményekkel járó forgatókönyvvel számol, ezért a pénzügyi tárca további intézkedéseket tervez a gazdasági szereplők helyzetének megerősítésére.

Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a jegybank 330 pontba szedte, mely területeken és hogyan érdemes hozzányúlni az egyes nemzetgazdasági területekhez a jobb versenyképesség és a magasabb termelékenység elérése érdekében.

A Magyar Közgazdasági Társaság ezeket a felvetéseket több szakmai fórumon járja körül.

A tegnapi eseményen Virág Barnabás és Pandurics Anett mellett Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Máté-Tóth István, a tőzsde vezérigazgató-helyettese, Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatója és Zsembery Levente, az X-Ventures Magyarország vezérigazgatója is felszólalt.