György László: A magyar építőiparnak évente 10 százalékkal kell bővülnie

Az építőipar 2023-ig 25 ezer milliárd forintos megrendelésállománnyal rendelkezik, ennek teljesítése érdekében az ágazat termelési volumenének minden évben átlagosan 10 százalékkal kell növekednie – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

György László az Építők Napja című rendezvényen köszöntőjében hozzátette: az építésgazdaság szereplői elismerést érdemelnek teljesítményükért, ugyanis munkájuk nyomán 2017-ben 29,7 százalékkal, 2018-ban pedig további 22,3 százalékkal nőtt az ágazat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly már jelentősen, 23,5 százalékkal nőtt az ágazat termelékenysége is. Az államtitkár szerint ez utóbbi eredmény egyebek között az építőiparban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások kapacitásbővítését, technológiai váltását támogató, költségvetési forrásból finanszírozott pályázatoknak is köszönhető. Erre a célra a kormány 2018-ban 16 milliárd forintot, idén pedig újabb 6 milliárd forintot fordított és további 3 milliárd forintos pályázati keretet nyitnak meg az év második felében.

A hamarosan elérhető 3 milliárd forintos fejlesztési forrásról elmondta: míg a korábbi pályázatoknál a támogatások csak eszközbeszerzésre voltak elérhetőek, ebben a felhívásban már a vállalkozások együttműködése kerül előtérbe. A pályázat egyik célja, hogy a tervezők, az építőanyag gyártók és a kivitelezők álljanak össze és tegyenek kísérletet arra, hogy egy adott műszaki tartalommal rendelkező kiírást a legköltséghatékonyabban valósítsanak meg. György László kitért arra is, hogy bár a magyar építőipar önmagához képest hatékonyabbá vált, európai uniós szinten még vannak elmaradások. A magyar építésgazdaság termelékenysége az uniós átlag negyede, mert Magyarországon nagyon munkaerőigényes az ágazat az unió más tagországaival összehasonlítva. Külföldön az építőipari cégek gépesítettebbek, így többet tudnak építeni és nagyobb profitra is szert tesznek, mint magyar társaik.

Úgy vélte, a hatékonyságnövelésében fontos szerepet kell kapnia az innovációnak, az ágazatnak és a benne dolgozó vállalatoknak is meg kell újulniuk.

György László elmondta, a kormány azért dolgozik, hogy Magyarország 2030-ra bekerüljön Európa top 5 országába, ahol a legjobb lakni, dolgozni és élni. A lakhatás támogatása hozzásegíti az embereket a vágyott otthonok felépítéséhez, a munka világának támogatása a tervezett beruházások megvalósításához járul hozzá, az életkörülmények javítása pedig egyet jelent az épített környezet minőségének fejlesztésével. E célok megvalósítását segíti a Varga Mihály pénzügyminiszter által csütörtökön bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv több pontja is. A lakhatás támogatásánál példaként említette, hogy a kistelepüléseken épülő lakásoknál 5 millió forintig visszatérítik az áfát, illetve felhívta a figyelmet a szociális hozzájárulási adó csökkentésére is, amely a munkaadókat segíti. Az épített környezet fejlesztésénél pedig kiemelte, hogy az elmúlt 7-8 évben 440 milliárd forintot költöttek kórházak építésére és felújítására, továbbá, hogy a következő időszakban több mint 3000 milliárd forintot fordítanak majd a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az építésgazdaságban rejlő lehetőségekről számolt be. Elmondta, hogy az ágazatban a tavaly elért 22,3 százalékos bővülés után az idén éves szinten további 30 százalékos termelési volumen növekedés várható. A magyar építőipar termelési értéke 2019-ben eléri, de akár meg is haladhatja a 4000 milliárd forintot, „amire a magyar építőipar az utóbbi 30 évben még nem volt képes” – jelentette ki. A szakszövetség elnöke méltatta a pénzügyminiszter csütörtöki, a gazdaságvédelmi akciótervről szóló bejelentését, azon belül a kistelepülésen élők lakásvásárlásánál és lakásfelújításánál 5 millió forintos összeghatárral igényelhető áfa-visszatérítés bevezetését. Az áfa-visszatérítés lehetőségét az ÉVOSZ régóta szorgalmazta – tette hozzá.