A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értékelése is megerősíti, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legdinamikusabban növekvő tagállama. A prognózis kiemeli, hogy a dinamikus gazdasági bővülés továbbra is stabil alapokon nyugszik, miután a költségvetési hiány jóval a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alatt maradhat. Ezzel párhuzamosan tovább csökken a magyar államadósság, és a szervezet várakozásai szerint idén a GDP 68,5, míg jövőre 66,8 százalékára apadhat. A bérek emelkedése, a foglalkoztatás gyors bővülése pedig az erős lakossági bizalommal párosulva megalapozza a fogyasztás folytatódó növekedését – értékelte a távirati irodának az előrejelzés főbb pontjait a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős államtitkára.
Gion Gábor megjegyezte: az OECD 2019-re 3,9 százalékos növekedést vár, amely közelíti a kormány előrejelzését. Ezzel a magyar gazdaság várható bővülése jelentősen meghaladja az együttműködési és fejlesztési szervezet tagállamainak és az unió egészének átlagát is. Az államtitkár egyszersmind figyelmeztetett arra, hogy az OECD az idei évre vonatkozó előrejelzését még az első negyedéves adat ismerete nélkül alakította ki. A kiemelkedő, 5,3 százalékos idei január–márciusi növekedés különösen figyelemre méltó, miután a párizsi székhelyű szervezet szerint jelentősen lassul idén a világgazdaság (a tavalyi 3,5 után 3,2 százalékos növekedéssel), és az eurózóna bővülési üteme is visszaesik 1, 2 százalékra – szögezte le Gion Gábor.
A dokumentum rámutat, hogy a gazdasági növekedést hajtó lakossági fogyasztást alátámasztja a reálbérek emelkedése és a foglalkoztatottság bővülése. A beruházások lendületes gyarapodását elősegíti a vállalatok kapacitásnövelő aktivitása, a kormány nagyvonalú lakásprogramja és az uniós strukturális alapok beáramlása. A munkanélküliségi ráta az OECD prognózisa szerint tovább csökken, a tavalyi 3,7 százalék után idén 3,4 , 2020-ban 3,1 százalék lehet.
A feszes munkaerőpiaci helyzet azonban felfelé húzza az inflációt, az egyre szűkebb kapacitási korlátok visszafogják a gazdasági növekedést, miközben a bővülő keresletet egyre inkább az import révén elégítik ki. Az előrejelzés készítői arra számítanak, hogy a magyar lakosság fogyasztása a tavaly elért 5,4 százalék után idén 4,6 százalékkal kúszhat feljebb, míg a kormányzati kiadások a tavalyi 0,5 százalékos csökkenés után 1,1 százalékkal emelkedhetnek.