Jó osztályzatok a bizonyítványban

Lassuló, de változatlanul dinamikus gazdasági növekedést vár idén és jövőre az OECD tegnap megjelent, legfrissebb előrejelzésében. A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet ugyanakkor kiemeli a magyar kormány gazdaságpolitikájának kedvező hatásait: a hatéves bérmegállapodásnak köszönhető dinamikus béremelkedést, az egyre kedvezőbb munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokat, az államadósság csökkenését, valamint a lakástámogatásokat, amelyek jelentősen javítják a belső keresletet.

A vállalatok bővítései tovább feszesítik a munkaerőpiac helyzetét Fotó: Havran Zoltán

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értékelése is megerősíti, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legdinamikusabban növekvő tagállama. A prognózis kiemeli, hogy a dinamikus gazdasági bővülés továbbra is stabil alapokon nyugszik, miután a költségvetési ­hiány jóval a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alatt maradhat. Ezzel párhuzamosan tovább csökken a magyar államadósság, és a szervezet várakozásai szerint idén a GDP 68,5, míg jövőre 66,8 százalékára apadhat. A bérek emelkedése, a foglalkoztatás gyors bővülése pedig az erős lakossági bizalommal párosulva megalapozza a fogyasztás folytatódó növekedését – értékelte a távirati irodának az előrejelzés főbb pontjait a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős államtitkára.

Gion Gábor megjegyezte: az OECD 2019-re 3,9 százalékos növekedést vár, amely közelíti a kormány előrejelzését. Ezzel a magyar gazdaság várható bővülése jelentősen meghaladja az együttműködési és fejlesztési szervezet tagállamainak és az unió egészének átlagát is. Az államtitkár egyszersmind figyelmeztetett arra, hogy az OECD az idei évre vonatkozó előrejelzését még az első negyedéves adat ismerete nélkül alakította ki. A kiemelkedő, 5,3 százalékos idei január–­márciusi növekedés különösen figyelemre méltó, miután a párizsi székhelyű szervezet szerint jelentősen lassul idén a világgazdaság (a tavalyi 3,5 után 3,2 százalékos növekedéssel), és az eurózóna bővülési üteme is visszaesik 1, 2 százalékra – szögezte le Gion Gábor.

A dokumentum rámutat, hogy a gazdasági növekedést hajtó lakossági fogyasztást alátámasztja a reálbérek emelkedése és a foglalkoztatottság bővülése. A beruházások lendületes gyarapodását elősegíti a vállalatok kapacitásnövelő aktivitása, a kormány nagyvonalú lakásprogramja és az ­uniós strukturális alapok beáramlása. A munkanélküliségi ráta az OECD prognózisa szerint tovább csökken, a tavalyi 3,7 százalék után idén 3,4 , 2020-ban 3,1 százalék lehet.

A feszes munkaerőpiaci helyzet azonban felfelé húzza az inflációt, az egyre szűkebb kapacitási korlátok visszafogják a gazdasági növekedést, miközben a bővülő keresletet egyre inkább az import révén elégítik ki. Az előrejelzés készítői arra számítanak, hogy a magyar lakosság fogyasztása a tavaly elért 5,4 százalék után idén 4,6 százalékkal kúszhat feljebb, míg a kormányzati kiadások a tavalyi 0,5 százalékos csökkenés után 1,1 százalékkal emelkedhetnek.

A vállalatok bővítései tovább feszesítik a munkaerőpiac helyzetét
Fotó: Havran Zoltán

A nemzetközi szervezet az idén 3,0, jövőre 3,9 százalékos inflációt vár hazánkban. A maginfláció (az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított index) a tavalyi 2,1 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban pedig 3,9 százalék lehet. A folyó fizetési mérleg tavaly a GDP 0,5 százalékának megfelelő többlettel zárt, idén egyensúlyba kerülhet, jövőre viszont 0,7 százalékos GDP-arányos hiányt hozhat. A szervezet szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy az expanzív költségvetési és monetáris politika növeli a magyar gazdaság túlfűtötté válásának kockázatát, ami fokozatos változtatást indokol. Szigorúbb fiskális politikára van szükség, valamint magasabb kamatráták szükségesek ahhoz, hogy a jegybank három százalék plusz-mínusz egyszázalékos toleranciasávjában maradjon a pénzromlás átlagos üteme.

– Az OECD hosszú idő óta ugyanazon a szemüvegen keresztül alkot képet és fogalmaz véleményt. Hazánkban viszont három évtized után, 2013-ban elszakadt végre a monetáris vezetés a régi liberális felfogástól. Lezárult az időszak, amikor akár három százalékponttal is feljebb srófolták egy-egy alkalommal a központi rátát, a külföldi befektetőknek meg csak szélesre kellett nyitniuk a számláikat a sűrű pénzeső előtt – fogalmazott megkeresésünkre Boros Imre.

A közgazdász a nemzetközi szervezettel ellentétben úgy ítéli meg, a magyar költségvetési és monetáris politika működése és együttműködése megfelelő. A béremelések inflációs hatása pedig csak egy lehetséges kockázat. Idővel majd kialakul a bérek egészséges szintje, hiszen a vállalkozó, de még a költségvetés is csak addig emelheti az alkalmazottainak kifizetett pénzösszeget, amíg annak forrását elő tudja állítani. Mivel Magyarországon évről évre nagyobb munkamennyiséget állítanak elő, lehet még tere további béremeléseknek.

Boros Imre a magyarok egyik nagy fóbiájának tartja az inflációt, ő azonban, mint fogalmazott, nem fél a három százalékot meghaladó szinttől. Ám nem szabad figyelmen kívül hagyni az árindex várható alakulását egyfelől a belső folyamatok, most éppen a feldübörgő építőipar vagy a küszöbön álló albérleti árrobbanás, másfelől a külső hatások, például a tartósan alacsony olajár hirtelen megugrása tükrében.