Jó osztályzatok a bizonyítványban

Lassuló, de változatlanul dinamikus gazdasági növekedést vár idén és jövőre az OECD tegnap megjelent, legfrissebb előrejelzésében. A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet ugyanakkor kiemeli a magyar kormány gazdaságpolitikájának kedvező hatásait: a hatéves bérmegállapodásnak köszönhető dinamikus béremelkedést, az egyre kedvezőbb munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokat, az államadósság csökkenését, valamint a lakástámogatásokat, amelyek jelentősen javítják a belső keresletet.

A vállalatok bővítései tovább feszesítik a munkaerőpiac helyzetét Fotó: Havran Zoltán

A vállalatok bővítései tovább feszesítik a munkaerőpiac helyzetét
Fotó: Havran Zoltán

A nemzetközi szervezet az idén 3,0, jövőre 3,9 százalékos inflációt vár hazánkban. A maginfláció (az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított index) a tavalyi 2,1 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban pedig 3,9 százalék lehet. A folyó fizetési mérleg tavaly a GDP 0,5 százalékának megfelelő többlettel zárt, idén egyensúlyba kerülhet, jövőre viszont 0,7 százalékos GDP-arányos hiányt hozhat. A szervezet szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy az expanzív költségvetési és monetáris politika növeli a magyar gazdaság túlfűtötté válásának kockázatát, ami fokozatos változtatást indokol. Szigorúbb fiskális politikára van szükség, valamint magasabb kamatráták szükségesek ahhoz, hogy a jegybank három százalék plusz-mínusz egyszázalékos toleranciasávjában maradjon a pénzromlás átlagos üteme.

– Az OECD hosszú idő óta ugyanazon a szemüvegen keresztül alkot képet és fogalmaz véleményt. Hazánkban viszont három évtized után, 2013-ban elszakadt végre a monetáris vezetés a régi liberális felfogástól. Lezárult az időszak, amikor akár három százalékponttal is feljebb srófolták egy-egy alkalommal a központi rátát, a külföldi befektetőknek meg csak szélesre kellett nyitniuk a számláikat a sűrű pénzeső előtt – fogalmazott megkeresésünkre Boros Imre.

A közgazdász a nemzetközi szervezettel ellentétben úgy ítéli meg, a magyar költségvetési és monetáris politika működése és együttműködése megfelelő. A béremelések inflációs hatása pedig csak egy lehetséges kockázat. Idővel majd kialakul a bérek egészséges szintje, hiszen a vállalkozó, de még a költségvetés is csak addig emelheti az alkalmazottainak kifizetett pénzösszeget, amíg annak forrását elő tudja állítani. Mivel Magyarországon évről évre nagyobb munkamennyiséget állítanak elő, lehet még tere további béremeléseknek.

Boros Imre a magyarok egyik nagy fóbiájának tartja az inflációt, ő azonban, mint fogalmazott, nem fél a három százalékot meghaladó szinttől. Ám nem szabad figyelmen kívül hagyni az árindex várható alakulását egyfelől a belső folyamatok, most éppen a feldübörgő építőipar vagy a küszöbön álló albérleti árrobbanás, másfelől a külső hatások, például a tartósan alacsony olajár hirtelen megugrása tükrében.