Áremelést hoz a munkaerőhiány

Szembetűnő drágulás jöhet júliustól a hazai áruházakban. Üzletpolitikai megfontolásból a fokozott munkaerőigény költségét és a beszállítói áremeléseket a vásárlókra is nagyobb mértékben átháríthatják a láncok, drágulás nélkül sérülhet az anyavállalat nyereségigénye — tudta meg a Magyar Nemzet. A vasárnapi nyitvatartás rövidülése némiképp ellensúlyozná a nyomást, ám a kereskedők megosztottak a kérdésben, amely holnap kerülhet hivatalosan is napirendre a kormány és a versenyszféra konzultációs fórumán.

A rengeteg túlóráztatás miatt visszatartják a szabadságokat, és kiszámíthatatlan a dolgozók beosztása Fotó: Éberling András

Felgyorsulhat az árak emelkedése július­tól: óriási versenykényszerben vannak az áruházláncok és a kisebb boltok is, mert kevés a megfelelő kiszolgáláshoz szükséges munkaerő, az ellátási lánc viszont nem bénulhat le, pedig ennek esélyét fokozza a szezonalitás és a vasárnapi nyitvatartás vesztesége – erről beszélt a Magyar Nemzetnek az egyik piacvezető áruházlánc illetékese, aki a bennfentes információk miatt név nélkül nyilatkozott. Mint mondta, a kiskereskedelem képtelen fölvenni a versenyt más ágazatokkal a dolgozókért folytatott harcban, a boltok fizikai munkavállalóinak bérhátránya ma is 15 százalék körüli a versenyszféra átlagbéréhez képest.

Szerinte a multiáruházak a tetemes bérfejlesztéseket már nem fokozhatják, ezért a kormány költségcsökkentő gesztusai ellenére kénytelenek mindinkább a vásárlókra hárítani a terheket, amelyek a munkaerőpiac és a beszállítók oldaláról is nőnek. – Emiatt a második félévtől fokozódhat egyes élelmiszerek és a kiugró mértékű fogyasztói érdeklődés miatt bizonyos iparcikkek áremelkedési üteme – mondta a vállalati bennfentes, hozzátéve: eddig sem a profit terhére történtek a munkaerőmegtartó intézkedések. Szavai alátámasztására rendelkezésünkre bocsátott egy közgazdasági számítást, amely a nagy láncok nyilvános cégadatbázisából is kinyerhető, korábbi évek pénzügyi és bérezési mutatószámait veti össze.

Ebből – három konkurens cég: a Tesco, az Auchan és a Spar összehasonlításával – az derül ki, hogy a kimutathatóan javuló gazdálkodási eredmények ellenére 2010 és 2015 között a cégeknek nem sikerült kihasználniuk a béremelési lehetőségeket, holott az itteni átlagfizetéseik 2014-ben csupán az egynegyedét tették ki az osztrák és egyharmadát a német kiskereskedelmi átlagbérnek.

mai is jellemző munkaerőpiaci helyzetet márpedig a kiskereskedelemben köztudottan a láncok által diktált, nyomott bérezési politika idézte elő. Öt év alatt az osztrák tulajdonú Sparnál és a francia Auchannál a cégek magyar piacon előállított hozzáadott értékéből a tulajdonosok és a hitelezők részesedése lényegében ugyanakkora volt, mint amennyivel a bérköltségeik nőttek. Vagyis nem sérült a profit, a többletet főként az árakban érvényesítették az áruházak. A brit tulajdonú Tesco az árbevétel egy részét külföldi telephelyén megforgatva éveken át, még 2015-ben is csaknem 15 mil­liárd forintos pénzügyi eredményt realizált, a normatív magyar adókulcs felét kitevő adókedvezménnyel.

Azt az egész piac elismeri és a vásárlók is tapasztalják nap mint nap, hogy a gyors ütemű technológiai fejlesztések ellenére is égető szükség van több élőmunkára az áruházakban, a raktárakban, és a hiányt számos statisztikai és szakértői számítás alátámasztja.

A rengeteg túlóráztatás miatt visszatartják a szabadságokat, és kiszámíthatatlan a dolgozók beosztása
Fotó: Éberling András

– A vasárnapi nyitvatartás rövidítésével a kevesebb túlóra miatt olcsóbbá és nem utolsósorban jogszerűbbé válna a vasárnapi működés, mert jellemző a boltokban, hogy a munkaerő hiánya ­miatt visszatartják a szabadságokat, kiszámíthatatlan a dolgozók beosztása – mondta Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. Szerinte a várható áremelések ütemét is fékezheti, ha visszafogják vasárnapi kiadásaikat a láncok.

Holnap kiderülhet a Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF), hogy a munkavállalói oldal egységes javaslata lesz-e a Munkástanácsok konföderáció által jegyzett fölvetés, illetve arról is dönthetnek, hogy érdemben napirendre ­veszik-e a munkaadók is a nyitvatartás ügyét. Arra lehet számítani, hogy a hivatalos bejelentés után időt kérnek a munkaadói szervezetek, hogy megkérdezhessék az általuk képviselt kereskedelmi szereplőket az ügyben. – Mindenki csendben marad az utolsó pillanatig, mert nem akar negatív reklámot – fogalmaztak forrásaink.

Megosztottság jellemzi a kereskedőket, és a legelfogadhatóbb megoldás a 18 vagy a 19 órai zárás lehet, ami jellemzően a piacot diktáló hipermarketeken múlhat, hiszen a diszkontok, kisebb boltok most is bezárnak vasárnaponként dél vagy délután 4-5 óra körül. – Nehéz menetre készülhetnek a munkavállalók képviselői, mert ugyan az elképzelést egyik piaci szereplő sem veti el, de továbbra is az üzleti érdekek és titkok diktálnak – mondták iparági szakértők. Úgy tudjuk, sok múlik majd a lakossági felmérés mikéntjén és eredményein is.

– A kereskedők véleménye a nyitvatartás kérdéseiben nem egységes, így volt ez a boltzár előtti időkben, illetve utána is. Ma is érzékeny politikai kérdésről beszélünk, óvatosan kell kezelni – mondta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György felidézte: a vasárnapi korlátozás eltörlése óta, 2016 áprilisától a munkaerő költségei folyamatosan emelkedtek, amely megjelent az inflációban is, és a vasárnaptól függetlenül egyébként is nagy nyomást jelent a munkaerőhiány, ami a boltosok költségeiben szerepel.

– A kormány hozott egy sportszerű döntést 2016 tavaszán, amikor a vásárló érdekében visszavonta a vasárnapi boltzárat, most is a lakosság véleménye a legfontosabb – húzta alá a főtitkár, megjegyezve, ez ugyanakkor egyáltalán nem egy uborkaszezoni kérdés, ahogy arra az ellenzéki sajtóban utaltak a napokban.