Felgyorsulhat az árak emelkedése júliustól: óriási versenykényszerben vannak az áruházláncok és a kisebb boltok is, mert kevés a megfelelő kiszolgáláshoz szükséges munkaerő, az ellátási lánc viszont nem bénulhat le, pedig ennek esélyét fokozza a szezonalitás és a vasárnapi nyitvatartás vesztesége – erről beszélt a Magyar Nemzetnek az egyik piacvezető áruházlánc illetékese, aki a bennfentes információk miatt név nélkül nyilatkozott. Mint mondta, a kiskereskedelem képtelen fölvenni a versenyt más ágazatokkal a dolgozókért folytatott harcban, a boltok fizikai munkavállalóinak bérhátránya ma is 15 százalék körüli a versenyszféra átlagbéréhez képest.
Szerinte a multiáruházak a tetemes bérfejlesztéseket már nem fokozhatják, ezért a kormány költségcsökkentő gesztusai ellenére kénytelenek mindinkább a vásárlókra hárítani a terheket, amelyek a munkaerőpiac és a beszállítók oldaláról is nőnek. – Emiatt a második félévtől fokozódhat egyes élelmiszerek és a kiugró mértékű fogyasztói érdeklődés miatt bizonyos iparcikkek áremelkedési üteme – mondta a vállalati bennfentes, hozzátéve: eddig sem a profit terhére történtek a munkaerőmegtartó intézkedések. Szavai alátámasztására rendelkezésünkre bocsátott egy közgazdasági számítást, amely a nagy láncok nyilvános cégadatbázisából is kinyerhető, korábbi évek pénzügyi és bérezési mutatószámait veti össze.
Ebből – három konkurens cég: a Tesco, az Auchan és a Spar összehasonlításával – az derül ki, hogy a kimutathatóan javuló gazdálkodási eredmények ellenére 2010 és 2015 között a cégeknek nem sikerült kihasználniuk a béremelési lehetőségeket, holott az itteni átlagfizetéseik 2014-ben csupán az egynegyedét tették ki az osztrák és egyharmadát a német kiskereskedelmi átlagbérnek.
mai is jellemző munkaerőpiaci helyzetet márpedig a kiskereskedelemben köztudottan a láncok által diktált, nyomott bérezési politika idézte elő. Öt év alatt az osztrák tulajdonú Sparnál és a francia Auchannál a cégek magyar piacon előállított hozzáadott értékéből a tulajdonosok és a hitelezők részesedése lényegében ugyanakkora volt, mint amennyivel a bérköltségeik nőttek. Vagyis nem sérült a profit, a többletet főként az árakban érvényesítették az áruházak. A brit tulajdonú Tesco az árbevétel egy részét külföldi telephelyén megforgatva éveken át, még 2015-ben is csaknem 15 milliárd forintos pénzügyi eredményt realizált, a normatív magyar adókulcs felét kitevő adókedvezménnyel.