Ugyanakkor nem tájékoztatták a civil és lobbicsoportok az állampolgárokat arról, nekik milyen áldozatokat kell meghozniuk. Korábban a tojásszövetség lapunknak elmondta: a ketrecesről az alternatív tojástermelésre az átállás jelentős költségeket emésztene fel, itthon akár 60-80 forintra is nőhetne egy darab tojás ára. Ráadásul az alternatív tartási formák nem szolgálják a klímavédelmi és világélelmezési célokat a nagyobb talaj- és környezetterhelés, energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás miatt, és az állatbetegségek is gyorsabban terjednek. A termelőknek ráadásul nincs sok beleszólásuk a folyamatba, mivel a kereskedelmi láncok már döntöttek: 2025-től nem terveznek ketreces tartásból származó tojást, húst, egyéb hústerméket árulni.
Az unió döntené el, mennyi húst ehetünk
Felére csökkentené a hús-, a hal- és a tojásfogyasztást az Európai Unió állatjóléttel foglalkozó csoportja, az erről szóló terveket a szocialisták és a zöldek is támogatják. A jóval szigorúbb állatjóléti intézkedésekben a hamarosan felálló brüsszeli döntéshozatalt jelentősen befolyásolnák az állatvédő és egyéb civil szervezetek. A lépésekkel nagyobb mértékben drágulna az élelmiszer, ráadásul a folyamat már elkezdődött: most a ketreces állattartás betiltása van napirenden.

Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!