Egységben a hazai turizmus

A megújult országmárka-koncepciót támogató, egységes, de a turisztikai térségek sajátosságaira szabott szemléletformáló programokat indít ősszel a Magyar Turisztikai Szövetség az iparági szereplők körében, miközben ötletpályázatot hirdet a szakmai felsőoktatásban tanulók számára; a legjobb szállodaipari innovációk piacra jutását támogatják — tudta meg a Magyar Nemzet az alapítványként működő ágazati ernyőszervezet elnökétől. Princzinger Péter szerint a 38, nemzeti turizmust képviselő szakmai szövetség összefogásával egyre közelebb kerül a húzóágazat az állami turizmusfejlesztési stratégia 2030-ra kitűzött céljaihoz.

Princzinger Péter: A szolgáltatóknak közös a felelősségük a vendég felé minden, hazánkban szerzett élményért Fotó: Éberling András

Mint mondta, a fejlesztési koncepcióban látni kell azt a paradigmaváltást is, miszerint a vidékben óriási tartalék van, miközben jelenleg túl erős a földrajzi koncentráció. Szerinte vannak olyan térségek, ahol „vagy turizmus lesz, vagy nem lesz semmi”, az iparág szó szerint az egyetlen kitörési pontot jelenti az adott környék gazdaságának, lakosságának. – „Felülnézetből”, komplexen kell a piacra rátekinteni, az egyes lépéseket megtervezni, úgy lesz eredményes az ágazat fejlesztése – mondta.

Kitért rá: 11 nagy, turizmusban érdekelt szakmai szervezet alapította meg a „szövetségek szövetségét” 2017-ben, amelynek mára a 38 tagszervezeten keresztül több tízezer érintettje van a szállodásokon és az idegenvezetőkön keresztül a vendéglátósokon, rendezvényszervezőkön, fesztiválszervezőkön át a gasztronómiai, illetve sportrendezvény-szervező szakmabeliekig – valamennyien, akik ma Magyarországon a turizmust szervezik, működtetik.

– Nem célunk, hogy a meglévő 38 szervezet után egy 39. lobbiapparátus létrejöjjön. Inkább arra törekszünk, hogy a modern magyar turizmus megteremtésének érdekében az egyes részterületek szervezeteinek megvalósulásra érdemes ötleteit összerakjuk, ezekből létrejöjjön valami közös, valami új, amivel később fordulhatunk a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül a kormányzat felé is – mondta Princzinger Péter.

Részletezte: a már aláírt támogatási szerződésekkel rendelkező 35 turisztikai projekt konkrét beavatkozás, építési beruházás lesz, a másik 10 program térségi márkastratégia-építés. Az ebben érintett térségek: Balaton, Sopron, Fertő, Felső-Tisza–Nyírség, Debrecen–Hortobágy–Tiszta-tó, Dunakanyar, Bükk–Mátra, Szeged–Makó, Békéscsaba–Gyula, Pécs–Villány, Győr–Szigetköz. Tízből öt desztinációt a kormány kiemelt fejlesztési térségként jelölt ki, a források a jelenlegi uniós pályázati ciklusban koncentráltan ezekben a térségekben hasznosulnak.

Princzinger Péter: A szolgáltatóknak közös a felelősségük a vendég felé minden, hazánkban szerzett élményért
Fotó: Éberling András

– Jelenleg közbeszerzési eljárás keretében szervezzük a képzési kapacitásokat. A vonatkozó GINOP-projekteken belül szeptemberben következnek az általunk szervezett workshopok, tréningek, konferenciák. Először értelemszerűen a kommunikációs feladatok indulnak be látványosan, az építési beruházásoknak hosszabb előkészülete van – ismertette. Példaként említette: a Dél-Balatonon megújul a Szántódpuszta majorság látogatóközpont másfél milliárd forintból. Ennek az egy százaléka tizenötmillió forint, amely összeg azt a célt szolgálja, hogy azok, akik majd működtetik az attrakciót, tudjanak arról, hogy ők nem csupán a majorságot értékesítik. Azzal is tisztában kell lenniük, hogy a környezetükben milyen más olyan szolgáltatások vannak, amiket a vendégeiknek ajánlani tudnak, hogy a térségbe érkező vendég összetett és maradandóbb élményhez jusson – mondta.

Kiemelte, hogy az ősszel induló programra a piac részéről komoly fogadókészség van: például nyitottak arra, hogy a szövetség közreműködésével összeálljon egy olyan versenyképes továbbképzési kínálat, amely segít frissíteni a korábban megszerzett tudást, és megismerteti a rokon területek sajátosságait. Óriási lenne az igény arra is, hogy az ágazatban dolgozó mintegy 400 ezer embert hatékony kommunikációs szolgáltatások szolgálják ki.

– Figyelembe kell venni, hogy generációváltás zajlik a turizmusban, el kell érnünk a fiatalokat is hasznos szakmai információkkal, képzési lehetőségekkel, karrier-tanácsadással, online szolgáltatói piactérrel, valós segítséggel. Szeretnénk megmutatni számukra, milyen szép szakma ez, hogy lehet és érdemes benne keresni az érvényesülés lehetőségét – emelte ki.

Kitért rá: nagyon fontos küldetésük, hogy megpróbálják megszólítani a gyerekeket és a fiatal felnőtteket. Mint mondta, ők az általános iskolás, a középiskolás és a felsőoktatási célcsoportjaik, akik felé olyan üzenetekkel, kampányokkal és akciókkal készülnek, ami számukra is megfoghatóvá teszi azt, hogy mi a turizmus.

– Megpróbáljuk megszerettetni velük Magyarországot. A mostani fiatalokból később minimum belföldi turisták lesznek, illetve ők lesznek a magyar turizmus munkaerő-utánpótlása, és közülük kerülnek ki a majdani vezetők 8, 10, 12 év múlva – mondta. Hozzátette: három célzott kampányt terveznek, amelyben a fiatalok nyelvén szólítják meg az Y generációt.

A „szövetségek szövetsége” ősszel szállodaipari innovációs versenyt, nyílt pályázatot is meghirdet a szakmában tanuló diákok körében, amely a turizmusban is egyre nagyobb szerepet játszó „sikergyanús” innovációkat kutatná fel, ezeket megpróbálják piacra segíteni.

– Az ötletversenyt szeptemberben hirdetjük meg a 17 felsőoktatási intézményben tanuló tízezres létszámú hallgatói tömeg körében. A pályázatra két kategóriában hallgatói csoportok jelentkezhetnek. Az egyik témakör a szállásadásban valamely konkrét szakmai folyamat újszerű megvalósulása, a másik pedig technológiai innováció adaptálása lesz. Elismert szakemberekből álló zsűri értékeli a pályaműveket három fordulóban, a döntő a közönség számára is látványos nyilvános rendezvény keretében valósul meg 2020 tavaszán. A legjobbakat támogatja az alapítványunk, a díjazottak pénzt kapnak, és megvalósíthatják ötletüket valós szállodai környezetben – összegezte Princzinger Péter.