Egységben a hazai turizmus

A megújult országmárka-koncepciót támogató, egységes, de a turisztikai térségek sajátosságaira szabott szemléletformáló programokat indít ősszel a Magyar Turisztikai Szövetség az iparági szereplők körében, miközben ötletpályázatot hirdet a szakmai felsőoktatásban tanulók számára; a legjobb szállodaipari innovációk piacra jutását támogatják — tudta meg a Magyar Nemzet az alapítványként működő ágazati ernyőszervezet elnökétől. Princzinger Péter szerint a 38, nemzeti turizmust képviselő szakmai szövetség összefogásával egyre közelebb kerül a húzóágazat az állami turizmusfejlesztési stratégia 2030-ra kitűzött céljaihoz.

Princzinger Péter: A szolgáltatóknak közös a felelősségük a vendég felé minden, hazánkban szerzett élményért Fotó: Éberling András

A következő években számos attrakciófejlesztés történik az országban: építési beruházások, térségi, márkázási programok valósulnak meg, szállodák, fürdők, látogatóközpontok, különféle élménypontok újulnak meg vagy jönnek létre. Ezek évtizedekig tartó sikeres üzemeltetéséhez egységes szemléletformáló képzésekre van szükség a piacon, hogy a turizmus szereplői, a személyzet és a szolgáltatócégek tulajdonosai is tisztában legyenek azzal, miként működik fenntarthatóan a turisztikai ágazat, és mit képviselnek ők az országba érkező vagy a belföldön utazó turisták felé. Erről Princzinger Péter, a turizmusban ma működő 38 szakmai szervezetet tömörítő alapítvány, a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek.

Elmondta: 2019–2020-ban 35+10 olyan, állami támogatású turisztikai fejlesztésű projekt valósul meg, amiben a majdani üzemeltetők számára szövetségük szervezi meg és koordinálja a képzéseket a tagszervezetek bevonásával.

– A kormány által elfogadott, 2030-ig szóló Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiának az a kiindulópontja, hogy Magyarországon jól működik a turizmus, sőt évről évre egyre jobban, habár bőven van benne kiaknázatlan tartalék. Mi ezeket keressük meg és formáljuk a turizmus minden szereplője számára hasznos, közös programmá – mondta Princzinger Péter, aki a szervezet létrejötte óta eltelt másfél-két évben úgy tapasztalja: ha egymásra találnak a látszólag egymástól távol eső területek képviselői, a kommunikáció révén sok innovatív ötlet, a korábbinál jobb együttműködés, új termékek, szolgáltatások jöhetnek létre. Mint mondta, a piac legkülönfélébb szereplői az ernyőszervezet nyújtotta összefogás lehetőségét örömmel fogadják és igyekeznek élni vele, hiszen valójában minden, hazánkban szerzett élmény a magyar turizmus része, a komplex élményért pedig közös a szolgáltatók felelőssége.

– A fejlesztéseket irányító Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) lehetőségei végesek, az állami szervezet egymagában nem tudja végrehajtani az általa kidolgozott országos stratégiát, az az ágazatban dolgozó vállalkozások és emberek feladata. Az MTÜ kijelölte az irányt 2030-ig, amelyhez valamennyi piaci szereplőnek igazítania kell az üzleti döntéseit. A Magyar Turisztikai Szövetség ebben nyújt segítséget, olajozzuk a folyamatot – fejtette ki az elnök.

Mint mondta, a fejlesztési koncepcióban látni kell azt a paradigmaváltást is, miszerint a vidékben óriási tartalék van, miközben jelenleg túl erős a földrajzi koncentráció. Szerinte vannak olyan térségek, ahol „vagy turizmus lesz, vagy nem lesz semmi”, az iparág szó szerint az egyetlen kitörési pontot jelenti az adott környék gazdaságának, lakosságának. – „Felülnézetből”, komplexen kell a piacra rátekinteni, az egyes lépéseket megtervezni, úgy lesz eredményes az ágazat fejlesztése – mondta.

Kitért rá: 11 nagy, turizmusban érdekelt szakmai szervezet alapította meg a „szövetségek szövetségét” 2017-ben, amelynek mára a 38 tagszervezeten keresztül több tízezer érintettje van a szállodásokon és az idegenvezetőkön keresztül a vendéglátósokon, rendezvényszervezőkön, fesztiválszervezőkön át a gasztronómiai, illetve sportrendezvény-szervező szakmabeliekig – valamennyien, akik ma Magyarországon a turizmust szervezik, működtetik.

– Nem célunk, hogy a meglévő 38 szervezet után egy 39. lobbiapparátus létrejöjjön. Inkább arra törekszünk, hogy a modern magyar turizmus megteremtésének érdekében az egyes részterületek szervezeteinek megvalósulásra érdemes ötleteit összerakjuk, ezekből létrejöjjön valami közös, valami új, amivel később fordulhatunk a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül a kormányzat felé is – mondta Princzinger Péter.

Részletezte: a már aláírt támogatási szerződésekkel rendelkező 35 turisztikai projekt konkrét beavatkozás, építési beruházás lesz, a másik 10 program térségi márkastratégia-építés. Az ebben érintett térségek: Balaton, Sopron, Fertő, Felső-Tisza–Nyírség, Debrecen–Hortobágy–Tiszta-tó, Dunakanyar, Bükk–Mátra, Szeged–Makó, Békéscsaba–Gyula, Pécs–Villány, Győr–Szigetköz. Tízből öt desztinációt a kormány kiemelt fejlesztési térségként jelölt ki, a források a jelenlegi uniós pályázati ciklusban koncentráltan ezekben a térségekben hasznosulnak.

Princzinger Péter: A szolgáltatóknak közös a felelősségük a vendég felé minden, hazánkban szerzett élményért
Fotó: Éberling András

– Jelenleg közbeszerzési eljárás keretében szervezzük a képzési kapacitásokat. A vonatkozó GINOP-projekteken belül szeptemberben következnek az általunk szervezett workshopok, tréningek, konferenciák. Először értelemszerűen a kommunikációs feladatok indulnak be látványosan, az építési beruházásoknak hosszabb előkészülete van – ismertette. Példaként említette: a Dél-Balatonon megújul a Szántódpuszta majorság látogatóközpont másfél milliárd forintból. Ennek az egy százaléka tizenötmillió forint, amely összeg azt a célt szolgálja, hogy azok, akik majd működtetik az attrakciót, tudjanak arról, hogy ők nem csupán a majorságot értékesítik. Azzal is tisztában kell lenniük, hogy a környezetükben milyen más olyan szolgáltatások vannak, amiket a vendégeiknek ajánlani tudnak, hogy a térségbe érkező vendég összetett és maradandóbb élményhez jusson – mondta.

Kiemelte, hogy az ősszel induló programra a piac részéről komoly fogadókészség van: például nyitottak arra, hogy a szövetség közreműködésével összeálljon egy olyan versenyképes továbbképzési kínálat, amely segít frissíteni a korábban megszerzett tudást, és megismerteti a rokon területek sajátosságait. Óriási lenne az igény arra is, hogy az ágazatban dolgozó mintegy 400 ezer embert hatékony kommunikációs szolgáltatások szolgálják ki.

– Figyelembe kell venni, hogy generációváltás zajlik a turizmusban, el kell érnünk a fiatalokat is hasznos szakmai információkkal, képzési lehetőségekkel, karrier-tanácsadással, online szolgáltatói piactérrel, valós segítséggel. Szeretnénk megmutatni számukra, milyen szép szakma ez, hogy lehet és érdemes benne keresni az érvényesülés lehetőségét – emelte ki.

Kitért rá: nagyon fontos küldetésük, hogy megpróbálják megszólítani a gyerekeket és a fiatal felnőtteket. Mint mondta, ők az általános iskolás, a középiskolás és a felsőoktatási célcsoportjaik, akik felé olyan üzenetekkel, kampányokkal és akciókkal készülnek, ami számukra is megfoghatóvá teszi azt, hogy mi a turizmus.

– Megpróbáljuk megszerettetni velük Magyarországot. A mostani fiatalokból később minimum belföldi turisták lesznek, illetve ők lesznek a magyar turizmus munkaerő-utánpótlása, és közülük kerülnek ki a majdani vezetők 8, 10, 12 év múlva – mondta. Hozzátette: három célzott kampányt terveznek, amelyben a fiatalok nyelvén szólítják meg az Y generációt.

A „szövetségek szövetsége” ősszel szállodaipari innovációs versenyt, nyílt pályázatot is meghirdet a szakmában tanuló diákok körében, amely a turizmusban is egyre nagyobb szerepet játszó „sikergyanús” innovációkat kutatná fel, ezeket megpróbálják piacra segíteni.

– Az ötletversenyt szeptemberben hirdetjük meg a 17 felsőoktatási intézményben tanuló tízezres létszámú hallgatói tömeg körében. A pályázatra két kategóriában hallgatói csoportok jelentkezhetnek. Az egyik témakör a szállásadásban valamely konkrét szakmai folyamat újszerű megvalósulása, a másik pedig technológiai innováció adaptálása lesz. Elismert szakemberekből álló zsűri értékeli a pályaműveket három fordulóban, a döntő a közönség számára is látványos nyilvános rendezvény keretében valósul meg 2020 tavaszán. A legjobbakat támogatja az alapítványunk, a díjazottak pénzt kapnak, és megvalósíthatják ötletüket valós szállodai környezetben – összegezte Princzinger Péter.