Élénk növekedést vár az MNB

Megemelte legújabb inflációs jelentésében a növekedési várakozásait a Magyar Nemzeti Bank. A szakértői elemzés szerint több kockázati forgatókönyvvel kell számolni, ilyen a dinamikus bérnövekedés miatt a vártnál magasabb infláció, de az eurózóna romló kilátásának esetleges hatásait is figyelembe kell venni.

Továbbra is dinamikusan bővül a belső fogyasztás, ami felfelé hajtja az inflációt Fotó: Éberling András

Teljesülhet idén és a következő években is a kormányzati célkitűzés, miszerint a hazai gazdaságnak a tartós felzárkózás érdekében legalább az uniós átlagot két százalékpontot meghaladva kell évről évre bővülnie – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott legújabb inflációs jelentéséből.

Az elemzés alapján a jegybank 3,1 százalékról 3,2 százalékra emelte idei inflációs prognózisát, míg a korábbi 3,8-nál jóval magasabb, 4,3 százalékos bővülést vár idén az össztermékben. Jövőre 3,1 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval és a márciusi jelentésben foglalt 3,2 helyett úgy látja, hogy 3,3 százalékos lehet a GDP-növekedés. A beruházások jelentősen hatnak az import dinamikájára, az import az idén 6,5 százalékkal, 2020-ban 5,7 százalékkal, 2021-ben 5,6 százalékkal nő majd, az export az idén 5,4 százalékkal, jövőre és 2021-ben is 6,2 százalékkal bővül majd.

Továbbra is dinamikusan bővül a belső fogyasztás, ami felfelé hajtja az inflációt
Fotó: Éberling András

A jegybank azzal számol, hogy a jelenleg is tapasztalható élénk bérnövekedés fennmarad a következő években is, noha lassabb lesz az ütem. Ez egyben az egyik kockázati forgatókönyv, amivel az inflációs jelentés számol, lévén a bérek emelkedése még több fogyasztáshoz vezet, ami így a vártnál magasabb inflációt eredményezhet. Ebből a szempontból is fontos az új, rendkívül népszerű lakossági államkötvény. A jegybank szerint a vonzó hozam miatt szerkezeti átalakulás jöhet, mivel minél több lakossági vagyon kerülhet állampapírba, ezzel egy időben a fogyasztás is mérséklődhet, ez pedig visszafogja az inflációt. A munkaerőhiány továbbra is jellemző marad az országban, de a hatékonyabb, termelékenyebb cégek új beruházásokkal, gépbeszerzésekkel próbálják pótolni a hiányzó munkaerőt.

A másik fő kockázati forgatókönyv a külpiaci folyamatok kedvezőtlen alakulása. A jelentés kiemeli, hogy az euró­zóna növekedése 2018-ban fokozatosan lassult, a nemzetközi intézmények érdemben csökkentették az övezet gazdaságainak növekedési előrejelzéseit. A külső hatások így lehet, hogy visszafogják a magyar gazdasági növekedést és egyúttal az inflációt is. Nagy Márton MNB-alelnök erről kedden elmondta, jelenleg a monetáris tanács mindkét forgatókönyvnek egyenlő valószínűségét látja, ezért kivár a második fél év gazdasági adatainak megjelenésig, akkor dönt majd a feltételek esetleges módosításáról.