Még mindig jobb a halrúd Németországban

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök még 2017 szeptemberében jelentette ki, hogy „a szlovákok nem érdemelnek kisebb halrudakat”, beismerve, hogy igenis létezik a kettős mérce az élelmiszerek terén.

A gyártó sokszor a helyi szabályozással magyarázza az eltérést Fotó: Bach Máté

Az élelmiszeripari termékek minőségéről közölt tegnap átfogó jelentést az Európai Bizottság. A 19 uniós államban – köztük Magyarországon – elvégzett tesztsorozat eredményeként az uniós testület kimondta: nincs rá egyértelmű bizonyíték, hogy létezne a Kelet–Nyugat megosztottság, tehát az eltérő összetételű, de hasonló vagy azonos csomagolású termékek egyértelmű területi mintázatot mutatnának. A bizottság belső tudásközpontja 128 különböző élelmiszert vizsgált, és összesen 1380 mintából vonták le a következtetéseiket. Mindenesetre árulkodó, hogy az esetek kilenc százalékában az Európa-szerte azonosként bemutatott termékeknek eltért az összetételük, a termékek további 22 százalékának pedig, bár hasonló volt a csomagolása, más-más mértékben tartalmaztak bizonyos összetevőket. – Utóbbi ugyanakkor nem feltétlenül jelent eltérő termékminőséget – fűzte hozzá a testület.

A leköszönő Jean-Claude Juncker bizottsági elnök még 2017 szeptemberében jelentette ki, hogy „a szlovákok nem érdemelnek kisebb halrudakat”, beismerve, hogy igenis létezik a kettős mérce az élelmiszerek terén. Az Európai Parlament azóta döntött arról, hogy a vásárlók megtévesztésének számít, amennyiben jelentősen eltérő összetételű termékeket forgalmaznak azonosként a különböző tagállamokban.

A gyártó sokszor a helyi szabályozással magyarázza az eltérést
Fotó: Bach Máté

Bár Juncker halrúdhasonlata beírta magát az uniós történelemkönyvekbe, a tegnap nyilvánosságra hozott vizsgálatok épp a halrudak esetében mutatták ki, hogy azok Németországban jóval magasabb arányban tartalmaznak alaszkai tőkehalat, mint például Csehországban vagy Magyarországon. Mindezt a gyártó, a nagy-britanniai székhelyű Iglo a németországi szabályozással magyarázta. Hasonló eredményre jutottak a Danone Activia joghurtok esetében is: ezek a németeknél és a hollandoknál jóval több cukrot tartalmaznak, mint Bulgáriában, Horvátországban vagy akár Máltán. Hazánkban a Pom-Bar chipseknél mutattak ki a többi tagállamétól eltérő receptet: a magyarországi boltokban forgalmazott, medve alakú rágcsák elkészítésénél több cukrot és kevesebb sót használtak. Utóbbi a helyi szabályozás miatt lehetséges

– érvelt ez esetben is a gyártó.

Egyébként számos termék esetében valóban szinte grammra pontosan ugyanazokat az összetevőket használták fel, és a csomagolás tekintetében sincsenek tagállami különbségek. Ilyenek többek között a Nutella mogyorós, csokoládés krémjei, az M&M’s cukorkák, a Tschibo kávéporok és az Alpro joghurtjai is.

Más minőség

Korábban számos régi tagállam és Brüsszel is tagadta a nyugati és keleti tagállamokban az eltérő összetételű élelmiszerekkel kapcsolatos jelenséget. Zsigó Róbert a Magyar Nemzet megkeresésére áprilisban arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábbi vizsgálata igazolta a termékek kettős minőségét, majd 2017-ben a Nébih mellett a szlovák hatóságok is végeztek olyan felmérést, amely egyértelműen alátámasztotta a minőségbeli különbségeket. Ezt követően a régió több más tagállamában is lefolytatták ezeket a vizsgálatokat, az uniós hatóságok így a korábbi elutasítások ellenére már kénytelenek voltak napirendre venni az élelmiszer-minőség kérdését.