Továbbra is csökken a munkanélküliség

Annak ellenére csökken továbbra is a munkanélküliség, hogy elemzők régóta úgy látják, a rekord­alacsony mutatón már csak egyéb intézkedésekkel lehet javítani. A dolgozók száma 4,5 millió fő körül állandósulhat, a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien. Az új munkavállalók belépésével elértük az uniónak tett, 2020-ig szóló vállalásunkat.

Átlépte a 75 százalékot a legjobb munkavállalási korúnak tartott, 20–64 éves korcsoport foglalkoztatottsága, ezzel jóval hamarabb, már a március és május közötti időszakban elértük az Európai Uniónak tett, 2020-ig szóló vállalásunkat – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatai­ból. Varga Mihály pénzügyminiszter az adatokra reagálva az M1 műsorában kiemelte: a rendszerváltás óta nem volt olyan alacsony – 3,4 százalékos – a munkanélküliségi ráta, mint most. Felidézte: a 2010-es, a kormány által kiindulópontnak tekintett 3,7 milliós foglalkoztatáshoz képest ez 800 ezres növekedést jelent.

Az adatok azt jelzik, hogy a különböző szektorokban érezhető munkaerőhiány és a bérnövekedés magatartásbeli változásra kényszerítette a vállalkozásokat, így ezek sokkal hatékonyabban használják fel a munkaerőt, mint korábban. A munkanélküliségi ráta csökkenése ugyan egyre lassul, de a kormány bízik abban, hogy a mostani érték még nem a végleges szám. A miniszter példaként említette, Csehországnak jobbak a mutatói, ott két százalék a munkanélküliségi ráta, tehát nem elérhetetlen a további csökkenés, ám ehhez a magyar kormánynak is van még tennivalója. Varga Mihály hozzátette: a munkanélküliségi rátánk a negyedik legjobb az unióban.

Pénzügyi elemzők úgy vélik, a munkanélküliség valószínűleg elérte mélypontját, a foglalkoztatás javulása pedig egyre keményebb strukturális korlátokba ütközik, összességében az állástalanok aránya 3,6 százalék körül állandósulhat. Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint a március–májusi munkanélküliség a valaha volt legalacsonyabb volt, a következő, április–júniu­si adatsor pedig vízválasztó lehet a későbbi trendre vonatkozóan. Ennek oka, hogy a korábbi években ez az időszak minden esetben a foglalkoztatás ugrás­szerű javulását mutatta, aminek esetleges elmaradása bizonyítékot szolgáltathat a foglalkoztatás felső korlátjának elérésre.

A feszes munkaerőpiac továbbra is emelkedő bérekhez vezethet, ami azt eredményezi, hogy a fogyasztás az idei évben sem lassul érdemben, ez pedig igen fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek. Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatási ráta még további legalább négy százalékponttal javítható lenne, összehasonlítva a versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ezt azonban az elérhető szabad munkaerő jelenlegi gyenge minősége lehetetlenné teszi. A munkaerőhiány pedig kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából.