Beszáll a telekocsik piacára a Flix Mobility startup

A FlixBus, amely a 2013-ban indult startupból mára vezető globális távolsági mobilitási szolgáltatóvá vált, most újabb területen próbálja ki sikeres foglalási rendszerét: a személyautók üres helyeit kívánja értékesíteni. A magyar telekocsipiac vezetője, az Oszkár.com egyelőre nem aggódik.

A városok közti utazás árait törték le először, ezután háztól házig viszik az ügyfeleket
Fotó: REUTERS/Fabrizio Bensch

A FlixBus és FlixTrain révén a FlixMobility folyamatosan növekvő, integrált hálózatot biztosít, lehetővé téve, hogy az ügyfelek rugalmasan személyre szabhassák utazásukat. Annak érdekében, hogy ajtótól ajtóig vezető összeköttetésekkel egészítse ki meglévő szolgáltatásait, a FlixMobilty megkezdte a FlixCar bevezetésének előkészítését. A telekocsi-szolgáltatás a legjobb módja a hálózat további növelésének, illetve újabb célállomások hálózatba kapcsolásának. Jochen Engert szerint a FlixCar logikus következő lépése a hálózatuk kiterjesztésének. Az autók átlagos foglaltsága csupán 1,5 személy. A telekocsi remek lehetőség a üzemanyagköltség megosztására és a klímára gyakorolt negatív hatás csökkentésére.

A FlixCar megjelenése teljesen új helyzetet teremthet a telekocsi-szolgáltatások piacán, különösen, ha olyan dinamikával hódítják meg Európát, ahogy tették az expresszbuszok esetében. A Magyar Nemzet megkereste a hazai piacvezető Oszkár.com vezetőjét az ügyben. Prácser Attila társalapító úgy vélekedett, hogy az európai mobilitási piacon nagyon nagy verseny alakult ki, és a nagy szereplők próbálják bizonyítani az eddigi és jövendőbeli befektetőknek, hogy van bennük növekedési potenciál. A BlaBlaCar (európai telekocsi-szolgáltató) nemrég a Flixbus területére, a low-cost buszos piacra szállt be a BlaBlaBusszal, az eredetileg buszosként indult FlixMobility meg most fordítva, kipróbálja a telekocsizást is bevenni a portfólióba.

Az Oszkárnál továbbra is azt tartják szem előtt – mondta Prácser Attila –, hogy a magyar utazóközönségnek a telekocsizás legjobb szolgáltatását biztosítsák. Talán az ország méretei miatt van, hogy nem mutatkozik igény az átszállásos utazásra. A külföldi járatokon a háztól házig, átszállás nélküli utazás a telekocsi egyik fő vonzereje.

Kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz a telekocsirendszer jövője. Nem teljesen világos ugyanis, hogy a telekocsi ­online platformot többségében kik használják. Azok, akik az egyébként is közlekedő járműveik üres helyeit töltik fel – és akkor ezzel környezetvédelmi küldetést teljesítenek – vagy a közpénzből fenntartott közösségi közlekedési cégek piacából hasítanak ki szeleteket, méghozzá közterhek megfizetése nélkül. (A telekocsi-bevételek költségmegosztásnak számítanak, nem kell utánuk adót fizetni, és a sofőrt sem terhelik adók és járulékok.) Tekintve, hogy a telekocsi cégek a kormányok által felügyelt vasút- és busztársaságok piacát veszélyeztetik, utóbbiak egy bizonyos mértéken túl szabályozási eszközökkel beavatkozhatnak. A helyzet hasonló lehet, mint az Uber esetében, amelyet számos országból, így hazánkból is jogi eszközökkel távolítottak el.