Fokozódó hajsza a pénzmosók ellen

Magyarország fokozza az állami fellépést a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen: az adóhivatal keretei között működő szakmai iroda folyamatos informatikai fejlesztésekbe fogott, ősszel pedig megkezdi működését a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanács. Az új grémium elnöke, Gion Gábor lapunknak elmondta: egyebek mellett a közelmúlt pénzmosással kapcsolatos bankbotrányai és a nemzetközi terrorcselekmények tették időszerűvé a tanács létrehozását. Tavaly egyébként több mint tízezer pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának gyanújára utaló bejelentést tettek idehaza a bankok és más szolgáltatók.

MN_SABLON

A korábbiakhoz képest jóval több dolga akadt tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) köteléké­ben működő pénzmosás elleni egységnek. Ahogy a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda jelentéséből kiderül, a mögöttünk hagyott esztendőben a különféle szolgáltatók több mint tízezer bejelentést tettek – a közlések olyan tényt, adatot vagy körülményt jelöltek meg, amelyek pénzmosásra, a terrorizmus finanszírozására utaltak, vagy arra, hogy bizonyos javak bűncselekményből származhattak. Az elmúlt évek statisztikája alapján a több mint tízezres érték egyébként meglehetősen nagynak nevezhető: 2017-ben és 2016-ban is kilencezer alatt maradt a bejelentések száma.

A nagyjából húszszázalékos megugrás az iroda szerint egyrészt azzal magyarázható, hogy Szerbia hosszabb ideig szerepelt a Pénzügyi Akciócsoport kiemelt kockázatot jelentő országokat tartalmazó nemzetközi listáján, másfelől pedig immár érzékenyebben kezelik a hazai szolgáltatók az olyan eseteket, amelyek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának gyanúját vetik fel.

A részletes kimutatás szerint 2018-ban a legtöbbször a pénzvilág szereplői – a bankok, a takarékszövetkezetek, a befektetési és más pénzügyi szolgáltatók – adtak át gyanúra okot adó információt a pénzmosás ellen küzdő szervezetnek. Volt például olyan bank, amely egymaga majdnem háromezer alkalommal kereste meg a NAV egységét. Nem tétlenkedtek ugyanakkor a pénzváltók sem, hiszen tavaly majdnem 1300 esetben fordultak az irodához, de érkezett beadvány kaszinótól, önkéntes biztosítópénztártól, postai szolgáltatótól és néhány alkalommal könyvelőtől, ügyvédtől, közjegyzőtől is.

A múlt évi adatok közül kiemelhető továbbá, hogy összesen 221 tranzakciót függesztettek fel: száz alkalommal a különféle szolgáltatók léptek, a többi esetben a NAV irodája kezdeményezte a folyamatok megakasztását. Ezek közül 130 ügyben úgy gördítettek akadályt a pénzek továbbítása elé, hogy az büntetőeljárást eredményezett. Az így biztonságba helyezett vagyon értéke meglehetősen nagy összegre rúgott: több mint egymilliárd forint mellett 3,3 millió euró, valamint 25 ezer dollár és nagyjából ugyanennyi font kapcsán tették meg a megfelelő intézkedést az arra jogosultak. Mindent egybeszámítva 2,1 milliárd forintnak megfelelő summa akadt fenn a pénzmosás elleni rendszer hálóján.

Az irodánál megemlítették, hogy a hatékonyabb hatósági működés érdekében tavaly több informatikai fejlesztést is végrehajtottak. Újítás például, hogy a szolgáltatók immár a cégkapun keresztül is megküldhetik bejelentésüket, a jelzések könnyebb megtételét pedig azzal segítette a szervezet, hogy speciális elektronikus nyomtatványt alakított ki. Az igazán nagy informatikai fejlesztés azonban ezután következik. Hogy hatékonyabban végezhesse el az elemzés és értékelés feladatát, a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda komplex informatikai rendszer kialakítását tervezi.

Miközben a hatóság fejleszti az informatikai kereteket, a kormány is lépésre szánta el magát. – A tervek szerint ősszel tartja meg alakuló ülését a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanács. A testület feladata, hogy kijelölje a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem aktuális feladatait s – országos szinten – elősegítse azok összehangolt végrehajtását – mondta lapunknak a pénzügyi államtitkár. Gion Gábor – aki a tanács elnöke lesz – az új grémium létrehozásának okairól szólva azt mondta: a közelmúlt pénzmosás miatt kirobbant bankbotrányai, a nemzetközi terrorcselekmények, illetve a technológiai fejlődésből adódó lehetőségek és kockázatok rámutattak arra: kiemelt jelentőségű, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen nemzeti szinten is összehangoltan lehessen fellépni.

– A pénzmosás felszámolásához sok szereplő hozzájárulhat: a különféle szolgáltatók mellett a felügyeleteknek, a szabályozó hatóságoknak, a NAV pénzügyi egységeinek, a rendőrségnek, az ügyészségeknek és a bíróságoknak is megvan a maguk teendője. A fellépés hatékonysága azon múlik, hogy ebben a láncban ne legyen egyetlen gyenge szem sem, a maga területén minden intézmény határozottan, koncentráltan és célirányosan lássa el saját pénzmosás elleni felada­tait. E koordinációnak adhat megfelelő teret az új tanács – ismertette az államtitkár. Hozzátette azt is: a grémium a hazai kihívások azonosítása mellett azt kapta feladatul, hogy az aktuális jelenségek kapcsán javaslatokat fogalmazzon meg, stratégiát alkosson és legyen figyelemmel a nemzetközi szabályok alakulására.

– A pénzmosás elleni fellépés a lakosság és a vállalatok túlnyomó többségének érdekeit védi azzal, hogy a bűncselekményekből származó pénzt, jövedelmet a különféle szereplők megpróbálják megtalálni és annak továbbítását megakasztani – mondta Gion Gábor. A cél tehát az, hogy a gazdasági bűnözés semmiképpen se lehessen kifizetődő, senkinek ne érje meg ilyen cselekményeket elkövetni. Az államtitkár hozzátette: a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés szintén kiemelkedően fontos minden államnak, ezért igen erős a kérdésben a nemzetközi együttműködés.