Magyar Nemzeti Bank: Az inflációs kilátások határozzák meg a további lépéseket

A fogyasztói árak emelkedésének üteme a nyári hónapokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásainak megfelelően csökkenésnek indult, a beérkezett adatok megerősítik a júniusi inflációs jelentés alappályáját – írta keddi kamatdöntő ülése után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

A közleményben felidézik, hogy a tanács a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját, a vállalati kötvénykibocsátásokra várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor. A 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (NHP fix) konstrukció keretében az év első felében közel 175 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek a hazai kkv-kkal.

A tanács a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát júniusban legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon – erősítették meg.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve augusztus 7-én, 14 órakor jelenik meg.

Elemzők: Továbbra is kivár a jegybank

Még jó ideig fenntarthatja a jelenlegi monetáris kondíciókat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely továbbra is kivár a szigorítással az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik a várakozásokkal megegyezőnek nevezték a monetáris tanács keddi döntését a kamatok és kondíciók fenntartásáról.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője közleményében kiemelte: nem várnak változást a monetáris politikában az augusztusi kamatdöntő ülésen sem. Változás legkorábban a szeptemberi ülésen lehet, az inflációs jelentés figyelembevételével. A Századvég várakozásai szerint akár decemberig is kivárhat a jegybank a szigorítással, az overnight betéti kamat emelésével.

Az MNB döntésében közrejátszhatott az infláció lassulása, és az is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) és a Federal Reserve (Fed) jelzései alapján hamarosan kamatcsökkentés lehet a két jegybank részéről, válaszul a lassuló gazdasági növekedésre – írta.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője azt emelte ki, hogy az EKB és a Fed monetáris lazítás felé hajló álláspontja miatt a külső környezet sem sürget változtatásokat a kondíciókban.

Arra is kitért, hogy az inflációs kilátásokra a második fél évben beérkező adatok lesznek meghatározóak. Mivel a nagy jegybankok részéről monetáris lazítás várható, a döntéshozóknak egyedül a hazai inflációs folyamatokra kell koncentrálniuk a következő hónapokban.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője leghamarabb jövőre számít mérsékelt szigorításra, a kamatfolyosó kismértékű emelésére, de az alapkamat szerinte 2021-ben is változatlan marad. Az elemző szerint a jegybank kivár a következő negyedévi gazdasági adatok beérkezéséig, és a nagy nemzetközi jegybankok döntéséig. Hozzátette: az alapkamatnál alacsonyabb bankközi kamatok is megmaradnak a következő évben.

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője közölte: a döntés nem okozott meglepetést, a júniusi ülést követő közlemény már megerősítette, hogy az MNB – a megemelt inflációs előrejelzések ellenére – nem aggódik a kilátások miatt, így továbbra is „adatfüggő” üzemmódban marad. A keddi ülés után kiadott közlemény sem tartalmazott ennél konkrétabb információkat, az előretekintő iránymutatás pedig szinte szó szerint megegyezett a júniusival – tette hozzá.

A CIB elemzője szerint a júniusi infláció enyhe csökkenését (beleértve a kiemelten figyelt maginflációs mutatókat is) az MNB megnyugvással vehette tudomásul. A jegybank későbbi lépései szempontjából a következő negyedéves, szeptemberi Inflációs Jelentés maginflációs előrejelzései, illetve az EKB következő hónapokban érkező döntései lehetnek irányadók. A jegybank várhatóan továbbra is csak a minimálisan szükségesnek látszó szigorító lépésekkel fog előrehaladni – írta.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott: a júniusi ülésen csak nagyon halvány, jelképes lépést tett az MNB, ami szigorításként értelmezhető, és a mostani állásfoglalás is lényegében a júniusi ülés főbb üzeneteit ismételte meg. Összességében a magyar monetáris politika jellege támogató marad.

Az inflációs kilátásokat illetően a jegybank továbbra is bízik az alacsonyabb importált inflációban, miként az új magyar lakossági állampapír (MÁP Plusz) megtakarításokat ösztönző és ezáltal inflációt mérséklő hatásában, illetve a jövő évre várt anticiklikus fiskális politika ugyanilyen hatásában – tette hozzá az elemző.

A fejlett piacokon most látható fordulat a monetáris politikákban tág teret nyit az MNB-nek arra, hogy ne szigorítson érdemben, így az év végéig az Ersténél nem várnak szigorító lépéseket.