Mégsem olyan rossz idehaza kkv-nak lenni?

Érdekes eredményt hozott az a felmérés, amelyet a Budapest Bank készíttetett a hazai kkv-k helyzetének és terveinek feltérképezésére.

Érdekes eredményt hozott az a felmérés, amelyet a Budapest Bank készíttetett a hazai kkv-k helyzetének és terveinek feltérképezésére. A kutatásban háromszáz, magyarországi telephelyű, kétszázmillió és tízmilliárd forint közötti nettó árbevételű és legalább tíz alkalmazottat foglalkoztató cégek ügyvezetőit kérdezték terveikről, várakozásaikról, s a válaszokból tulajdonképpen derűs kép rajzolódott ki.

A felmérés első megállapítása szerint a cégvezetők többsége kedvezőnek ítéli a pénzügyi teljesítményt és a megrendelésállomány alakulását. A válaszadók kétharmada árbevétel-emelkedést remél, emellett 56 százalékuk profitnövekedést is vár idén, minden harmadik vállalkozás pedig a tavalyi szint megtartását véli lehetségesnek. A megkérdezettek egyharmada a fejlesztésre szánt összeget és az alkalmazottak számát egyaránt emelni szeretné. Érdekes a beruházások ügye is. Idén a megkérdezett kkv-k harminc százaléka tervez beruházást – inkább azok, amelyek ötven embernél többet alkalmaznak, amelyek a külpiacokon is jelen vannak, s azok, amelyek már tavaly is végrehajtottak valamilyen beruházást. Az idei évre tervezett fejlesztések átlagos értéke 45 millió forint, amelyet leginkább gép és berendezés vásárlására költenének a vállalkozások, minden huszadik beruházó pedig székhely-, telephely-felújítást vagy IT-eszközbeszerzést tervez.

Kiemelhető az is, hogy a 2019-es beruházásokat a cégek 73 százaléka saját forrásból végezné el, hitelre minden ötödik gondolt, és van, aki refinanszírozott hitelt venne igénybe. A cégvezetők válaszaiból az derült ki, hogy a hitelfelvételnél a két legfontosabb szempont a kamat mértéke, illetve a kamatfixálás lehetősége – ezt követik az egyéb feltételek. A hazai cégvezetők többsége két-három százalék körüli kamatot tart kedvezőnek ötéves, fixált kamatozású beruházási hitelnél. A kkv-k a középtávú hitelek esetében átlagosan hároméves futamidőben gondolkodnak, míg hosszú távú hiteleket rendszerint hét évre vennének fel.