Nincs csodatechnológia

A nukleáris alapú áramtermelés mellett a hidrogén mint energiahordozó hasznosításának létjogosultságára hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Energiaügynökség. Muszáj kiaknázni a rendelkezésre álló technológiákat, különben elveszett a klímaharc — mondta a szervezet vezetője, Fatih Birol. Hazánk jó irányba fordult, amikor az atom- és a napenergia mellett tette le voksát.

2019. 07. 17. 13:30
Nap és atom. Hazánk energiapolitikája optimális irányba fordult Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden rendelkezésre álló eszközükre szükségük lesz az országoknak ahhoz, hogy teljesíthessék a károsanyag-kibocsátás és a légszennyezés terén kitűzött korlátozásokat úgy, hogy még az energiaellátás biztonságát is fenntartsák – erre jutottak a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) közelmúltbéli konferenciájának résztvevői. Erősebb szavakat használt a helyzet leírására a szervezet ügyvezető igazgatója. – Nincs csodatechnológia, amely megoldaná azokat az ijesztő környezetvédelmi kihívásokat, amelyekkel szembenéz a világ. Folyamatos innovációra van szükség a technológiák széles körében, ideértve a megújuló energiaforrásokat, az energiahatékonyságot, az akkumulátorokat, a szén-dioxid megkötését és továbbiakat. Az IEA a hidrogén és a nukleáris energia hasznosítására fontos elemként tekint a tiszta energiafelhasználásra való áttéréshez számos országban, amelyek kormányaitól támogatásra van szükség a jelentős akadályok leküzdésében – hangsúlyozta Fatih Birol.

Az atomenergia a legnagyobb szén-dioxid-mentes áramforrás Európában és Észak-Amerikában is, ám több létesítmény elöregedett. Új atomerőművi beruházásokat ösztönző szabályozás nélkül a fejlett gazdaságok két évtizeden belül elveszíthetik a nukleáris kapacitásuk kétharmadát. Ezzel nemcsak a klímaváltozás megfékezésére kitűzött célok elérését veszélyeztetik, hanem az energiabiztonságot is – írta az IEA.

Nap és atom. Hazánk energiapolitikája optimális irányba fordult
Fotó: Havran Zoltán

Tehát ez alapján is ellenjavallt kizárólag a megújuló alapú energetikai beruházásokba fektetni, hiszen azok egyedül nem képesek a folyamatos, olcsó és biztonságos áramellátást garantálni, szemben a többtípusú forrást hasznosító energiarendszerekkel. Ezért is tette le a voksát a magyar energiapolitika a nukleáris és a napenergia mellett, összhangban a nemzetközi ajánlással. Emellett persze a rendszerben kell tartani a fosszilis alapú erőműveinket is gazdaságossági, illetve rendszerszabályozási szempontok miatt.

A szervezet megemlítette azt is, hogy a napjainkban példátlan lendületet élvező hidrogénhasznosítás segíthet a kritikus energiaproblémák kezelésében. A hidrogéntechnológia ugyanis több szektort mentesíthetne a fosszilis energiahordozóktól, mégpedig olyan területeket, amelyeknél kifejezetten nehéz a kibocsátást érdemben csökkenteni.

Ilyen a távolsági áruszállítás, a vegyipar vagy éppen a vas- és acélipar. Vagyis a kezdeti nehézségek ellenére is szép jövő elé nézhet a hidrogén.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.