Továbbra is kedvelt úti cél hazánk a koreaiak körében

Változatlanul magas arányban érkeznek a koreai turisták a budapesti szálláshelyekre; idén nagyon erős, 30-40 százalékos is lehet a növekedés az általuk igénybe vett vendégéjszakák számában.

A távol-keleti országból érkezők főleg a középkategóriás szállásokat keresik Fotó: Havran Zoltán

Változatlanul magas arányban érkeznek a koreai turisták a budapesti szálláshelyekre; idén nagyon erős, 30-40 százalékos is lehet a növekedés az általuk igénybe vett vendégéjszakák számában.

A nyári szezon azt mutatta, hogy a dél-koreaiak érdeklődését nem vetette vissza Magyarország turizmusa iránt a Hableány dunai tragédiája, a fővárosi szállodákban sokkal többen vannak, mint az előző évben – közölte a Magyar Nemzettel Flesch Tamás.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke felidézte: csupán közvetlenül a Hableány balesete utáni napokban torpant meg az ázsiai küldőország lendülete, ahonnan egyébként az elmúlt időszakban éves viszonylatban 43 százalékkal nőtt a Magyarországra utazó turisták száma. A koreaiak egyébként jellemzően az ázsiai tömegturizmus részeként kínált európai utazási csomagokban tipikusan középkategóriás szállásokat keresik, de a felsőbb kategóriás hotelekben is igénylik a szobákat.

A távol-keleti országból érkezők főleg a középkategóriás szállásokat keresik
Fotó: Havran Zoltán

A Koreai Köztársaságból érkezők az első fél évben 25 százalékkal növelték tartózkodásukat a budapesti szállodákban, és a trendek azt mutatják, hogy a küldőpiac jelentősége meghatározó marad. A koreaiak városnéző túráinak egyik jellemző célpontja valamelyik fővárosi fürdő, gyógyfürdő. Az érdeklődés növekedése meglátszik a szolgáltatók forgalmán is, ahol egyébként általánosan tetten érhető a belföldi és a beutazóturizmus bővülése.

Tegnap a Magyar Fürdőszövetség adta közzé legfrissebb Trendriportját. Ebből kiderül: az első fél évben tizenhat százalékkal nőtt a hazai fürdők forgalma tavalyhoz képest. A fürdőket üzemeltető szervezetek és partnereinek szakmai egyesülete azt is kiszámolta, hogy bár a látogatottság mindenütt nőtt, viszont a keleti országrész fürdői nagyobb arányban vették ki részüket a növekedésből, vagyis több vendéget fogadtak.

Az üzemeltetők nettó árbevétele az előző esztendő hasonló időszakához képest 15,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a fürdőszolgáltatás nettó árbevétele átlagosan 16 százalékkal nőtt, a gyógyszolgáltatásból származó nettó árbevétel viszont fél százalékkal csökkent, ami a tb-támogatás és a vendégek által fizetett belépők arányából adódott.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vendégek kevésbé voltak kíváncsiak a szállodák wellness- vagy gyógyszolgáltatá­saira, hiszen az adatok szerint a gyógykezelések száma 2,5 százalékkal volt magasabb. A látogatószám is megmutatja a fürdők növekvő népszerűségét. A jegyet váltók száma az első fél évben átlagosan 5,3 százalékkal volt magasabb, mint 2018 elején, ezen belül a gyógyfürdőkbe 7,2 százalékkal többen látogattak.

A nagyobb forgalom miatt a fürdőhelyeken is jellemző probléma a munkaerőhiány, de a szövetség tagjainál némiképp javult a helyzet, mivel a foglalkoztatottak száma két százalékkal nőtt.