– Sajátos a magyar vállalati szféra összetétele, hiszen egyszerre vannak jelen nagy számban innovatív magyar kis- és középvállalkozások, illetve kisebb számban a jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató nagyvállalatok, ám ez a két csoport ritkán kapcsolódik – mondta a cég újpesti központjában tartott aláírás alkalmából Szigeti Ádám.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára szerint ezt a szakadékot úgy kell áthidalni, hogy közben válaszok szülessenek a digitalizáció, az Ipar 4.0 (a jelenleg zajló, digitális ipari forradalom), a klímaváltozás és az urbanizáció kihívásaira. A Bay Zoltán intézet kormányzati, a Tungsram pedig a piaci oldalról támogathatja a szektorok összekapcsolódását.
Az intézet ügyvezetője kiemelte, hogy a két fél közti együttműködés nem most kezdődött, a megállapodás annak megerősítése. Grasselli Norbert elmondta: a fő szempontok most az anyagvizsgálat és -fejlesztés, a biotechnológia (növények és algák kutatása), valamint az okostechnológiák alkalmazási lehetőségeinek felkutatása a jármű- és építőiparban, a közlekedésben.
A szellem hazatért
A cég és a kutatóintézet együttműködésének magasztos hangulatot ad a tény, hogy Bay Zoltán a tungsramosok egyik legnevesebbike. A 123 évvel ezelőtt született vállalat kutatólaboratóriumát a neves fizikus vezette az 1930-as, 40-es években. Bay Zoltán az újpesti épületben hajtotta végre világhírű kísérletét is 1946-ban, amikor Európában először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. Nevéhez fűződik továbbá a fénysebességre alapozott méterdefiníció is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!