Félelmekből profitál a klímabiznisz

Civil aktivisták földszerzési, művelési költségeihez járulhatnak hozzá azok a jóhiszemű adományozók, akik a MyForest közösségi faültetési megmozdulást támogatják — derítette ki a Magyar Nemzet. Nemrég Csécse mellett vásárolt területet Gayer Zoltán egykori ligetvédő aktivista két másik magánszeméllyel azért, hogy a klímaharc jegyében azt beerdősítsék és a köz javára bocsássák. „Közösségi erdő” ugyanakkor a törvényi tilalom miatt nem jöhet létre, mivel alapítványhoz nem kerülhet a föld tulajdon- és haszonbérleti joga sem.

Hangzatos célok érdekében kalapoznak és fásítanának a homályba burkolózó civil mozgalmak Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Magyarországon is egyre több támogatót toboroznak a közösségi faültetési mozgalmak. Ahogy a Magyar Nemzet korábban elsőként írt róla, két meghatározó kezdeményezés indult, ráadásul a hasonló tevékenységet folytató nemzetközi szervezetekkel egyidőben, július elején. Az egykori ligetvédő aktivista, Gayer Zoltán által alapított MyForest csoportban és a Bojár Iván András, Demszky Gábor korábbi főpolgármester tanácsadója, egykori SZDSZ-tag 10 millió fa elnevezésű kezdeményezésében az a közös, hogy mindketten a Greta Thunberg svéd kislány által életre hívott, baloldalhoz köthető globális klímaharc jegyében indították akciójukat.

E mozgalmak lényege idehaza is az, hogy – hivatalosan politikamentesen, ám időnként a kormányt bírálva – civilek minél több fát ültessenek, természetesen adományok összegyűjtéséből. Ennek az elgondolásnak az alapja, hogy egy nemzetközi tanulmány szerint a klímakatasztrófa elkerüléséhez meg kell duplázni a világ erdőterületeit.

Jelentős, tiszta nyereségre tehet szert ezen az elven a lakossági adományokból a MyForest – közösségi erdők kezdeményezés, ráadásul az ígéretükkel ellentétben az erdősítésre megszerzett föld sem kerül a támogatók, tehát a közösség tulajdonába – derítette ki a Magyar Nemzet. Céljuk, hogy földterületeket szerezzenek, s ezeket beerdősítsék: lakossági faültetéssel, civil adományokból, a klímabűntudatra, s az emberek klímakatasztrófával kapcsolatos félelmeire alapozva. A hozzájárulásokból pedig később további földterületeket vennének.

A cél érdekében augusztus végén jegyeztették be a Közösségi Erdőkért Alapítványt. A MyForest a többi hasonló mozgalom előtt jár: Csécse külterületén egy 2,08 hektáros rét besorolású terület tulajdonát szerezte meg magánszemélyként az alapítvány három alapítója: Gayer Zoltán ötletgazda, Sywa Ágnes természetvédő, valamint Harcos Andrea szociológus. A szabályos adásvétel során a terület 1,35 millió forintért cserélt gazdát.

Hangzatos célok érdekében kalapoznak és fásítanának a homályba burkolózó civil mozgalmak
Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Csécse mellett valósul meg az első közösségi erdő, ahol 20 ezer fát szeretnének elültetni – olvasható a bemutatkozóban. Ráadásul – úgy látszik – az adakozóktól a piaci ár tízszeresét zsebelik be: fánként 310 forintot, amelyre rájön évi háromszor 200 forint gondozási költség. A tölgyfacsemete darabja 30 forint körül szerezhető be az erdészetektől, s a szakemberek munkálatai sem igényelnek ekkora hozzájárulást. Így mintegy 18 millió forintnyi adományt kérnek az említett terület erdősítéséhez, majd annak fenntartásához, ám a nyilvános piaci tarifák alapján a telepítés ennek hozzávetőleg a harmadából megvalósítható. A profit tehát a csécsei földnél elérheti a 10 millió forintot is.

A tarifák a föld vételárát is tartalmazzák, tehát a három magánszemély földszerzését is az adományozók állják, nemcsak az erdőlétesítést. Ez azért is visszás, mert a földtörvény tiltja, hogy alapítványok – így az újonnan alapított Közösségi Erdők Alapítvány – tulajdonjogot vagy akár haszonbérleti jogot szerezzen. Ez azt is jelenti, az adományokat a későbbiekben sem fordíthatja földszerzésre az alapítvány, mint ahogy a földtulajdonosoktól várt hozzájárulást, a húszéves haszonbérletet sem lehet az alapítvánnyal megkötni. A jelek szerint tehát új – jogszabályokba nem ütköző – közösségi médiaszervezésen alapuló, az emberek jóhiszeműségére alapozó mozgalmak gyülekeznek a látszólag jövedelmező klímabiznisz köré.

Nemrég az Index írt róla, hogy a nemzetközi Amazon Watch, az Amazonas-medence védelméért létrehozott civil szervezet évi mintegy félmilliárd forintnak megfelelő adományból származó bevételének csak tíz százalékát fordította arra, amire kérte: az ott élő őslakosokra. A többi kampányokra ment el, egyebek mellett a Jair Bolsonaro brazil elnök elmozdítására szerveződő megmozdulások támogatására. Itthon a Bojár Iván András által létesített 10 millió fa országszerte építi hálózatát, milliós nagyságrendű adományra tett szert eddig, ám a fásítás július óta nem valósult meg. A kormányzati programok során viszont már több tíz millió fát ültetettek az idén, az Agrárminisztérium pedig több mint kétszeresére emelte az az erdősítési hozzájárulásokat.