A tarifák a föld vételárát is tartalmazzák, tehát a három magánszemély földszerzését is az adományozók állják, nemcsak az erdőlétesítést. Ez azért is visszás, mert a földtörvény tiltja, hogy alapítványok – így az újonnan alapított Közösségi Erdők Alapítvány – tulajdonjogot vagy akár haszonbérleti jogot szerezzen. Ez azt is jelenti, az adományokat a későbbiekben sem fordíthatja földszerzésre az alapítvány, mint ahogy a földtulajdonosoktól várt hozzájárulást, a húszéves haszonbérletet sem lehet az alapítvánnyal megkötni. A jelek szerint tehát új – jogszabályokba nem ütköző – közösségi médiaszervezésen alapuló, az emberek jóhiszeműségére alapozó mozgalmak gyülekeznek a látszólag jövedelmező klímabiznisz köré.
Nemrég az Index írt róla, hogy a nemzetközi Amazon Watch, az Amazonas-medence védelméért létrehozott civil szervezet évi mintegy félmilliárd forintnak megfelelő adományból származó bevételének csak tíz százalékát fordította arra, amire kérte: az ott élő őslakosokra. A többi kampányokra ment el, egyebek mellett a Jair Bolsonaro brazil elnök elmozdítására szerveződő megmozdulások támogatására. Itthon a Bojár Iván András által létesített 10 millió fa országszerte építi hálózatát, milliós nagyságrendű adományra tett szert eddig, ám a fásítás július óta nem valósult meg. A kormányzati programok során viszont már több tíz millió fát ültetettek az idén, az Agrárminisztérium pedig több mint kétszeresére emelte az az erdősítési hozzájárulásokat.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!