Német recessziótól tart keleti szomszédunk

Az utóbbi időben jól teljesítő román gazdaság nagymértékben függ az euró­pai és részben a német gazdaságtól. Mint arra a francia RFI rádió bukaresti adásának egyik minapi műsorában idézett elemzése rámutatott, Románia külkereskedelmének hetvenöt százaléka euró­pai tagállamokkal zajlik, a teljes export egyharmada pedig éppen Németországba kerül. A Romániába érkező külföldi befektetők nagyrészt európaiak, ami azt is jelenti, hogy a román gazdasági szereplők elsősorban az európai kereskedelmi hálózatokba vannak beágyazódva. Miután Németország központi bankja, a Bundesbank nemrég közölte, várhatóan a következő negyedévben is csökkenni fog a gazdaság, azaz recesszió következik, egyre több román elemző aggódik a Romániát érintő kihatások miatt. Sokan nem tartják véletlennek, hogy a romániai ipari termelés júniusban meglehetősen hirtelen, 6,6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Negyedéves alapon egyébként Románia egyszázalékos növekedést ért el, amivel továbbra is az uniós élmezőnyben helyezkedik el. Viorica Dancila miniszterelnök nemrég azt nyilatkozta, a román gazdaság a vártnál nagyobb mértékben bővült, a szezonálisan kiigazított bruttó hazai termék (GDP) 4,9 százalékkal nőtt az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest. A Transindex által idézett RFI-elemzés ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai adatok a kormányfő optimizmusa ellenére mégis a gazdaság lassulásáról tanúskodnak. Az év első negyedévében ugyanis 1,2 százalékos volt a gazdasági növekedés, ehhez képest a következő negyedév már csak egyszázalékos bővülést hozott.

Románia gazdasága sérülékenyebb, mint sok régiós társáé
Fotó: Reuters

Bálint Csaba, az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője a Pénzcsinálók erdélyi portálnak adott korábbi interjújában megemlítette: az idei évben három százalékkal nőhet a gazdaság, holott pár hónappal ezelőtt még 3,5-4 százalékra számítottak. Hozzátette, a folyó fizetési mérleg hiánya az előzetes számok szerint már elérte a 4,6 százalékot GDP-arányosan, ami nagyon magas ugrás az egy évvel korábbi 3,2 százalékról. Ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány is egészen magas uniós összevetésben. „Egy ilyen helyzetben, ha egy jelentősebb külső sokk éri a gazdaságot, akkor nagyon valószínű, hogy jelentős megszorításokra lesz szükség. A költségvetésben nincs tér arra, hogy egy sokkot kezelni tudjanak.

Egy nagyobb külső vagy belső sokk esetén a bevételek belassulnak, a kiadások rendszerint megemelkednek, így költségvetési kiigazításra és esetlegesen a monetáris politika szigorítására is szükség lehet, ami elkerülhetetlenül tovább mélyíti a válságot” – összegezte a szakértő. Bálint Csaba szerint Románia sérülékenyebbnek tűnik, mint számos más régiós társa.