Népszerű idehaza a házi pálinka, egyre többen főznek otthon italt

Jóval több pálinka készült legálisan az otthoni főzőberendezésekben, miként a hivatásos bérfőzdék is nagyobb mennyiségű tömény italt állítottak elő idén, mint a korábbi években. — A hétköznapok bizonyítják, hogy a pálinkafőzés hozzátartozik Magyarország hagyományai­hoz — mondta a Magyar Nemzetnek a pénzügyminiszter helyettese, hozzátéve: a kormány emiatt az EU minden fórumán fellép azért, hogy újra adómentes legyen a pálinkafőzés. Tállai András ugyanakkor kifejtette: a román elnökség alatt a kérdésről eszmecsere folyt, most azonban már finn elnökség van, és számukra a jelek szerint fontosabb a hamis állításokon alapuló jogállamisági vizsgálat, mint az évszázados szokások ápolásának elősegítése.

Viszák, 2018. augusztus 16. Szabó Gábor üzemvezető cefrével tölti fel a főzőüstöt az új pálinka lepárlása előtt az őrségi Viszák pálinkafőzdéjében. A teljesen felújított, modern kétszeres lepárlóval működő, önkormányzati tulajdonban lévő pálinkafőzdében bérfőzés keretében a környékbeli gazdák gyümölcseiből évente több mint harmincezer liter pálinkát állítanak elő. MTVA/Bizományosi: Máté Attila *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt. Fotó: Máté Attila Forrás: MTVA/Bizományosi: Máté Attila

Az Európai Unióban tapasztalható nézetkülönbségek a legváratlanabb kérdések kapcsán is felszínre bukkanhatnak – erre szolgál kiváló példával a pálinkafőzés adómentessége. Az ügy az év elején került napirendre, Szlovénia ugyanis felvetette, hogy bizonyos mennyiségig adómentessé tehetné az EU a pálinkafőzést. A kezdeményezéshez a magyar kormány azonnal csatlakozott, s javaslatot is kidolgozott, amely szerint bárki száz liter tömény italt állíthatna elő évente közteher megfizetése nélkül. Az adómentesség – a magyar elképzelés szerint – az otthoni főzésre ugyanúgy vonatkozhatna, mint arra a helyzetre, ha valaki bérfőzdébe viszi a cefréjét.

Tömény szesz és a nemzeti tradíciók

– A változtatást egyes közép-európai államok biztosan támogatták volna, s a román elnökség idején mutatkozott is alkalom az érvek ütköztetésére. Időközben azonban átvették a finnek az elnökséget, ezzel pedig nagyon úgy fest, hogy minden érdemi diskurzus lehetősége szertefoszlott ez ügyben – mondta lapunknak a pénzügyminiszter helyettese, amikor arra kértük, mutassa be, hol áll az adómentes pálinkafőzésről folytatott uniós diskurzus. Tállai András államtitkár azzal folytatta, hogy bizonyos nyugati, északi országok nem hajlanak a módosításra, arra ugyanakkor – véleménye szerint – mindenképpen ügyelni kellene, hogy az európai közösség egyik tagállamát se vágják el hagyományaitól, attól, hogy kövesse, ápolja adott esetben évszázadok óta létező, népszerű szokásait.

– A mostani európai viták tulajdonképpen arról szólnak, hogy feladjuk-e önmagunkat, külső kényszerek nyomására megváltoztatjuk-e az idők során kialakult életformánkat, vagy kitartunk mellette – vélekedett a miniszterhelyettes, hozzátéve: a pálinkakészítés szabadsága éppen ilyen kérdés, s mivel a párlatkészítés régi múltra tekint vissza térségünkben, a kormány kitart az adómentesség mellett.

– Más kérdés, mennyire remélhető támogató együttműködés a magyar szokások, hagyományok megőrzésének megkönnyítésében attól a finn elnökségtől, amely a jogállamiság valótlan és bizonyíthatatlan állításokon alapuló magyarországi sérelmeinek kivizsgálását igen fontos kérdésnek tartja – fogalmazott a miniszterhelyettes, majd felidézte: Magyarország évekkel ezelőtt már megvívta a maga pálinka-szabadságharcát az ­unióval.

– A magyar kormány korábban adómentessé tette bizonyos mennyiségig a pálinkafőzést, Brüsszel azonban kötelezettségszegési eljárást indított emiatt. Hosszas egyeztetéseket folytattunk, s végül 2015-ben nagyon kedvezményes szabályokat harcoltunk ki – mondta az államtitkár. Hozzátette: az egyezkedés most arról szólna, hogy ezeket az egyébként csekély terhet előíró rendelkezéseket is el lehessen törölni.

Sok kertben, garázsban forr a párlat

Hogy a házi pálinkának mekkora a jelentősége manapság idehaza, azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) statisztikái kellően bemutatják: az adatok látványos emelkedésről tanúskodnak. Elöljáróban elmondható, hogy aki legális házi pálinkára vágyik, az leginkább két megoldás közül választhat. Vagy vásárol főzőberendezést, és maga állítja elő otthonában a tömény italt, vagy profi vállalkozóhoz fordul, azaz cefréjét beadja az ország közel félezer bérfőzdéjének valamelyikéhez.

Miként az államtitkár is utalt rá, 2016 januárja óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon szeretnének pálinkát főzni. Az egy liter előállítását lehetővé tevő ­jegyért hétszáz forintot kell fizetni, a legfontosabb feltétel pedig az, hogy a jegyeket a főzés előtt meg kell vásárolni. A NAV adatai szerint idén, fél év alatt több mint 44 ezer jegyet váltottak ki az otthon főzők, aminek nyomán 31 millió forinthoz jutott a közkassza. Érdemes megjegyezni, hogy 2018 első felében kevesebb, szám szerint 36 ezer jegy fogyott, 2017 első hat hónapjában pedig 34 ezer. A legtöbb jegy idén Szabolcsban talált gazdára, de Borsodban és Hevesben is sokan főztek otthon pálinkát, miként Pest megyében is sokan fogtak hozzá saját kezűleg az italkészítéshez.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Máté Attila

Ahhoz, hogy valaki otthon állíthasson elő pálinkát, feltétlenül szüksége van erre alkalmas berendezésre. A jogrend 2015 óta írja elő, hogy az otthon főzőknek be kell jelenteniük, ha készüléket vásárolnak. Idén, június végéig 763 új üstöt regisztráltak a helyhatóságok, ezzel 24 ezer fölé szökött a bejelentett berendezések száma. A legtöbb új üstöt egyébként Szabolcsban, Borsodban és Pest megyében vették nyilvántartásba.

Nagy a nyüzsgés a bérfőzdékben

Az adóhivatal adatai azt is megmutatják, hogy a hivatásos bérfőzdékben is akad forgalomemelkedés. Idén, az első fél évben összesen majdnem másfél millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő párlatot készítettek az ország bérfőzdéi. Az idei érték meghaladja a tavaly és az azelőtt rögzített adatot, utóbbit nem is kevéssel: 2018 első felében kevesebb mint 1,4 millió liter párlatot adtak át a főzdések a megrendelőknek, 2017 első hat hónapjában pedig a mennyiség alig haladta meg az 1,2 millió litert. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy messzemenő következtetés nemigen vonható le a féléves statisztikából, a pálinkafőzés dandárja ugyanis az őszi, téli hónapokban jön el, emiatt az év második felében rendre többmillió liter párlatot adnak át megrendelőiknek a főzdék. Hogy idén miként alakul a bérfőzdék éves forgalma, az nagyban függ például a termésmennyiségtől és a gyümölcsfelvásárlási áraktól is.

Az adóhivatali adatokra utalva Tállai András összegzésképpen úgy fogalmazott: a hétköznapok bizonyítják, hogy a pálinkafőzés hozzátartozik Magyarország hétköznapjaihoz. Az adómentesség eléréséért ezért – tette hozzá – az uniós fórumokon a jövőben is fellép majd a kormány.

Ki kit ellenőriz?

Fontos tudnia minden párlatkészítéssel foglalkozónak vagy azon gondolkozónak, hogy az otthoni pálinkafőzés szabályainak betartását nem a NAV, hanem az önkormányzatok ellenőrzik. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az adóhivatalnak ne akadna dolga a házi italok ügyében. Az állami hatóságnak alapvetően az a feladata, hogy megakadályozza olyan párlatok forgalomba kerülését, amelyeket otthon készítettek – a házi főzésű pálinka ugyanis csak saját használatra szolgálhat. A pálinkaügyi ellenőrzéseikben a fináncok idén több jogsértésre is fényt derítettek. Legutóbb például Baranya megyében, egy családi ház melléképületében találtak három pálinkafőzőt, amelyből kettőben éppen párlatot készítettek. A sufniban további kétszáz liter (szilva, kajszi, berkenye, banán, törköly, bodza, ringló, eper, sárgadinnye, birs, csipkebogyó, irsai, hecsedli és füge) párlatot, valamint hatezer liter kész és erjedésben lévő cefrét tárolt a tulajdonos. Mivel a berendezések űrtartalma jelentősen meghaladta a magánfőzéshez engedélyezett mennyiséget, ezért azokat a pénzügyőrök lefoglalták, az érintett pedig vaskos bírságra számíthat. Július­ban adta közre a NAV egy másik, egészen más jellegű ügy részleteit. A hatóság munkatársai akkor Békés megyében ellenőriztek egy bérfőzdét, amelynek egyik elzárt részében – a helyiségekben és az udvaron – hordókban, kannákban, palackokban több mint hétezer liter párlatot találtak. Mivel a főzdés a párlatok eredetét nem tudta igazolni, a pénzügyőrök a tömény italt lefoglalták, és orgazdaság miatt feljelentést tettek. A bírság összege 33,5 millió forint lehet. Az ügy kapcsán megemlíthető, hogy az adóhatóság rendszeresen ellenőrzi a bérfőzdéket: idén fél év alatt több mint 1300 ellenőrzést végeztek el a hivatal emberei, szabálytalanságra 190 esetben derült fény, 1700 liter italt le is foglalt a NAV.