Történelmi mélységbe zuhant a forint

Történelme során nem volt még olyan gyenge a magyar fizetőeszköz a nemzetközi devizapiacon, mint az elmúlt hét második felében. A forint árfolyamának euróhoz viszonyított mélyrepülése azért is sajátos, mert azt nem indokolja a hazai gazdaság regionálisan és európai viszonylatban is kedvező teljesítménye. Mi több, a kevésbé izmos forint még kedvező is az exportérdekelt magyar cégeknek.

Az elmúlt hét első napjaiban már lehetett látni, hogy mozgalmas időszak elé néz a forint. Eleinte mindenki arra figyelt, hogy a tavaly július 2-i árfolyamgyengülés bekövetkezik-e újból, azaz felmegy-e ismét 330 forintra vagy annál is magasabbra az euró ára. Csütörtökön a nap első felében ez már be is következett, délután pedig már 331,87 forintot is kértek egy uniós devizáért a devizapiacon.

A forint gyengülése kétségtelenül nem jó hír, ám a folyamat mögött nem a magyar gazdaság teljesítménye, sokkal inkább külső tényezők találhatók. A forint és a régió, de akár más feltörekvő piacok devizáinak árfolyamát is letörő nemzetközi események élén állnak a brexit körüli állandó és újratermelődő bizonytalanságok, az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború eszkalálódása, a lassan rendeződő olasz kormányválság, a német recessziós folyamatok és általában a világ nagy jegybankjaival szemben fennálló várakozások okozta feszültségek. Különösen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed esetleges újabb és az Európai Központi Bank küszöbön álló monetáris lazító lépése, amelyekre a szep­tember második felében aktuális üléseken kerülhet sor.

A hazai térfélről szemlélve azonban a magyar gazdaság akár jól is kijöhet a helyzetből. A Portfólió.hu szerint a gyenge forintnak elsősorban a külkereskedelemre lehet hatása, hiszen a külföldről beszerzett termékek ára törvényszerűen emelkedhet emiatt. Ezt a kereskedők beépítik az áraikba, ami ugyan emeli az árszínvonalat, ám a tapasztalatok szerint általában két-három hónap az „átfutási idő”, mire egy érezhető forintgyengülés az inflációban is megjelenik. A hatás mértéke, időbeli lefutása pedig meglehetősen bizonytalan, és változik is. Voltak olyan évek, amikor egyszázalékos forintgyengülés az az árakat 0,5, máskor csupán 0,2 százalékkal emelte meg. Ugyanakkor azok a cégek, amelyek exportra termelnek, jól járhatnak a gyenge forinttal, amiből végső soron akár a gazdaság is profitálhat – hívja fel a figyelmet a szakportál összeállítása. Ha pedig a vállalatoknak jó hír a forint gyengülése, akkor annak mi is örülhetünk, hiszen ezzel bővülhet a gazdaság, munkahelyeket teremthetnek, több pénzük lesz beruházásokra vagy akár a bérek emelésére.

A Magyar Nemzeti Bank ismét azt hangsúlyozta, hogy nincs árfolyamcélja. A jegybank főként azt figyeli, hogy a Fed és az EKB folytatja-e a nemzetközi gazdaság ösztönzését segítő politikáját. A gyengébb forint pedig addig is felfogható egyfajta monetáris lazulásnak.