– A mintatervek célja nemcsak az, hogy az épületekben leképezze a jelenkor technológiai és energetikai megoldásait – különösen a családi házakban –, hanem hogy újabb ötven évre definiálja az ország és a települések arculatát úgy, hogy a magyar családok lakhatási feltételei is javuljanak – volt olvasható a pályázati kiírásban.
Az Nmtk.lechnerkozpont.hu oldalon böngészhető vázlattervekben szereplő házak mindegyike legalább négy fő (két szülő és két gyerek) kényelmes lakhatását tudja biztosítani, de számos terv ad lehetőséget három-, négy-, ötgyermekes nagycsaládoknak is.
Sőt a vázlatok között több mint tucatnyi családi ház generációs együtt lakásra, azaz nagyszülőkkel együtt élésre is alkalmas. A család életmódja szerint a megépíthető házak döntő többsége – korunk valóságát mutatva – ingázva munkába járó szülőknek ideális.
A vázlatok közül 18 olyan házkialakítást mutat, amely megálmodói szerint távmunkára, otthoni munkára berendezkedő szülőknek lehet komfortos. Nyolc házterv kifejezetten mezőgazdaságban dolgozó családoknak ajánlott, hét pedig háztáji gazdálkodóknak lehet megfelelő.
A háztervek különböző tájolásra készültek, az építési telek adottsága szempontjából pedig négyfélét találni köztük. Döntő többségük sík építési telken megvalósuló ház, de vannak köztük utcára lejtő vagy utcától ellejtő területen építkezőknek alkalmasak, sőt olyanok is, amelyeket alkotójuk meredek domborzati viszonyokra álmodott meg.
Már a most böngészhető vázlatok széles tartományt ölelnek fel a szolid méretű, 60-70 négyzetméteres házaktól kezdve a sokgyermekes családoknak is kényelmes, akár 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű otthonokig. A tervek túlnyomórészt nyeregtetős házakról szólnak, egy részük sátortetős, ugyanakkor örvendetes módon még az okosotthonok kategóriában is csak elvétve fogadtak be lapostetős megoldásokat.
A Nemzeti karaktertől a fattyúhajtásig
Hazánkban több mint százéves múltja van a mintaterveknek, Perényi Tamásnak az Építészfórumon megjelent írása szerint a Darányi Ignác vezette Földmívelődési Minisztérium 1907-es falusi mintaházakciója tekinthető az első ilyen próbálkozásnak. Még az I. világháború előtt jelentek meg Kotsis Iván egyszerű, falusi családi házas tervei a nemzeti karakter megteremtésének szándékával. A Teleki-kormány idején az úgynevezett ONCSA-házak (az Országos Nép- és Családvédelmi Alap rövidítése) a rászoruló családok mintatervek alapján felépülő komfortos otthonait jelentették. Érdekes, hogy a szocializmusra oly jellemző, Kádár-kockáknak gúnyolt épületek éppenséggel nem típustervek alapján készültek. Tóth Zoltán tanulmánya idézi Mojzer Miklóst, aki az 1960-as évek végén arról írt: „Tizennyolc év heroikusan, gondosan vagy keservesen konstruált típustervei között nincsen ugyanis egyetlenegy sem, amely tizedennyire népszerűvé vált volna, mint ez a fattyúhajtás.” Szerinte ha lenne parancsolt típusterv, nem lennének ennyire egyformák a házak. A rendszerváltozás után elsősorban magáncégek álltak rá típustervek készítésére és árusítására, a világháló elterjedésével azonban egészen áttekinthetetlenné vált mindez – ma a másod-, harmadkézből kínált tervek szellemi tulajdonát és megbízhatóságát jobb nem is firtatni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!