A hazai növényvilág körülbelül 2700 vadon élő fajból áll, közülük mintegy hétszáz faj nem őshonos, dokumentáltan Amerika felfedezése (1492) után került Európába, ezen belül Magyarországra. A közülük meghonosodott és invázióssá vált fajok (özöngyomok) száma mintegy nyolcvan, ezek közé tartozik a gyorsan szaporodó és növekvő bálványfa, a zöld juhar, a kései meggy, a gyalogakác, a magas aranyvessző és a selyemkóró. (Azokat a nem őshonos fajokat nevezzük inváziósnak, avagy özönfajoknak, amelyek az ember közvetett vagy közvetlen segítségével új területre kerülve nagymértékben, inváziószerűen terjednek.) Az újonnan érkező fajok nem mindegyike okoz problémát, egyesek azonban igen. A negatív hatások sokszor csak évtizedek, néha évszázadok múltán derülnek ki. Bizonyos hatásokat azonban – például az ürömlevelű parlagfű okozta pollenallergiát vagy a kaukázusi medvetalp számlájára írható bőrgyulladást – közvetlenül érezhetjük. Az első világháború után megjelenő ürömlevelű parlagfű a legelterjedtebb gyomnövényünk lett – a lakosság 15-20 százaléka érzékeny a pollenjére.
Félelmetes hanyatlásba kezdett Németország
Akkora a baj, hogy magával ránthatja Európát.