Kivár a lakásépítési piac

Kivárás és sodródás kezdi jellemezni a lakásépítési piacot az építési szakszövetség szerint. Koji László, a szervezet elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, több módon is kezelni lehetne a kedvezményes áfakulcs megszűnésével kialakuló helyzetet, aminél figyelembe kellene venni, hogy a családok ne járjanak rosszul. A szervezet szerint a jelenlegi harmadára eshetnek vissza a lakásépítések 2021-től.

Még tart az iparág lendülete, aminek fenntartására javaslatokat dolgozott ki a szakmai szervezet Fotó: Bach Máté

Alternatív javaslatokat dolgozott ki az új lakások kedvezményes forgalmi adójának valamilyen módú fenntartására az Építési Vállalkozók Szakszövetsége (ÉVOSZ). A jelenleg hatályos szabályozás szerint év végével megszűnik az ötszázalékos áfakulcs, és januártól ismét 27 százaléknyi adóteher sújtja az újonnan épülő otthonokat. Ez alól azok a lakások jelentenek kivételt, amelyeknek legkésőbb 2018. november 1-jén volt építési engedélyük vagy egyszerű bejelentésük – ezek építésénél, illetve értékesítésénél 2023 végéig lehet alkalmazni a kedvezményes kulcsot.

Az ÉVOSZ szerint minimális intézkedésként fontos lenne ezt az időpontot kitolni: egyik javaslatuk arról szól, hogy a 2018. november 1-jei határidőt bő fél évvel hosszabbítsák meg, és a 2019. június 30-ig építési engedéllyel vagy egyszerű bejelentéssel rendelkező otthonokra is 2023-ig legyen érvényes az ötszázalékos áfa. A szervezet számításai alapján már ez a lépés legalább tízezer új lakást érintene kedvezően. Az ÉVOSZ szerint azonban ez csak átmeneti megoldás lenne, nem véletlenül vetették fel már korábban azt, hogy a kormány családpolitikai céljaihoz illeszkedve vissza lehessen igényelni az öt és a 27 százalékos forgalmi adó különbözetét – saját célú lakásépítés és új lakás vásárlása esetén.

– Komoly kivárás és sodródás jellemzi a lakásépítési piacot. Javaslatainkkal azt szeretnénk jelezni a kormányzatnak, hogy ha nem történik érdemi lépés, akkor a válság végi szintre, évi hét-nyolcezerre fog visszaesni az új lakások száma 2021-ben – jelentette ki a Magyar Nemzet megkeresésére Koji László, a szervezet elnöke, hozzátéve, hogy ez az a mennyiség, amelyet a nem árérzékeny építtetők és befektetők finanszírozni tudnak.

– Amely döntést 2019-ben nem hozunk meg, abból 2021-ben nem lesz lakás – fogalmazott Koji László, utalva arra, hogy egy lakás felépítése az engedélyezéstől az átadásig legalább másfél-két évet vesz igénybe, vagyis a mostani lépések érdemben meghatározzák, hogy 2020 után hány lakás épül majd Magyarországon. A lakásáfának és az otthonteremtési programnak köszönhetően mindenesetre idén – hosszú évek után – várhatóan ismét húszezernél több lakást adnak majd át.

Még tart az iparág lendülete, aminek fenntartására javaslatokat dolgozott ki a szakmai szervezet
Fotó: Bach Máté

Az ÉVOSZ friss konjunktúrafelmérése szerint elbizonytalanodás jellemzi a lakásépítőket a megrendelések miatt, a cégek kivárnak az újabb projektek indításával. A négyszáz építőipari vállalkozás, köztük több tucat lakásépítő cég válaszaiból készült felmérés azt mutatja, hogy az új építésű lakóingatlanok 27 százalékos forgalmi adója oly mértékben drágítja a négyzetméterárat, hogy a lakások értékesítése kétségessé válik.

– A vállalkozások az ötszázalékos áfa alkalmazásával építhető szabályozás időbeli kitolására és az áfa-visszaigénylés szélesebb körben való érvényesíthetőségére számítanak – olvasható a lapunknak elküldött összegzésben.

Mint korábban megírtuk, az ötszázalékos áfa kivezetése a kormányzat eredeti szándékával ellentétben elsősorban nem a befektetőket, hanem a családokat érintené érzékenyen. A befektetők ugyanis az elmúlt években már így is be tudtak vásárolni, a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) új lakás vásárlásában gondolkodók viszont azzal szembesülnek jövőre, hogy mostani számításukhoz képest több millió forinttal drágábban tudnak ingatlant venni. Nem beszélve az építkezni szándékozó családokról, amelyek a kivitelezőktől – a most zajló házépítésekhez képest – akár tízmilliós nagyságrenddel drágább árajánlatokat kapnak a következő hónapokban indítandó építkezésekre. E különbözet pedig javarészt abból adódik, hogy a vállalkozók már 27 százalékos áfával terveznek.