Gőzerővel folyik a munka a családi házas építkezéseken és a társasházi fejlesztéseken ezekben a hetekben. Lassan tető alá kerül az összes épülőfélben lévő lakás és ház. Csakhogy nagy kérdés, a tél elmúltával mi lesz. Merthogy a megtorpanás jelei már érezhetők – s korántsem csak a statisztikai adatokban. A túlnyomórészt csokos megrendelőkkel dolgozó készházépítők megrendelései töredékére zuhantak, és hasonló a helyzet a hagyományos családi házaknál. Akik mostanában építkezésen gondolkodnak, nem sokáig teszik. Ugyanaz a generálkivitelező kisebb házra ugyanazt az árat mondja, mint egy évvel ezelőtt – csakhogy bruttó helyett nettóban, jelezve, hogy erre bizony már 27 százalék áfa rakódik rá. Vegyünk az egyszerűség kedvéért nettó ötvenmillió forintos bekerülési értéket. Erre eddig méltányos áfateher került: 2,5 millió forint. Jövő évtől azonban: 13,5 millió. A különbözet 11 millió forint – ha úgy tetszik, több mint a csok, több mint a babaváró támogatás. S nincs ez másként a sajáterős építkezésnél sem. Jelenleg nem világos, mi lesz az ötmillió forintos áfa-visszaigénylés sorsa 2020. január 1-jétől.
Noha a kormány elvileg éppen azért vezeti ki a kedvezményes lakásáfát, mert a befektetők jártak vele jól, a lépés most a családokat sújtja elsősorban. Eklatáns példa erre a Balaton déli partja. Éppen e hasábokon mutattuk be, hogy az ottani ezres nagyságrendben épülő lakásokból zömében befektetők vásároltak: vagy maguknak második, esetleg többedik lakásként, vagy kiadási céllal. Aki tudott, „bevásárolt” a kedvezményes áfa négy éve során – most meg ott van számukra a kecsegtető Magyar Állampapír Plusz.
De a fejlesztőket se sajnáljuk ám! A legnagyobbak ezerszám kaptak építési engedélyt 2018. november 1-je előtt, így ők még évekig kényelmesen tudnak „olcsóbban” lakást értékesíteni a kisebb áfateher miatt. De mit is jelent ez az olcsóbban? Budapesten a milliót közelítő négyzetméterárat. Miközben egy, a piacra jó rálátással bíró szakembertől tudjuk, hogy a társasházi új lakások közvetlen kivitelezési költsége a fővárosban sem több 400 ezer forint körüli négyzetméterárnál, s ha ehhez hozzászámítjuk a telek árát, még akkor is jelentős extraprofit marad a cégnél. Ha nincs bő kínálat, ez nem is csoda. A beruházó annyit kér a lakásokért, amennyit nem szégyell – és a jelek szerint a legtöbben nem szégyellnek. Győr példája mutatja meg, ha igazán nagy a kínálat, akkor olcsóbb a lakás is. A kisalföldi megyeszékhelyen épül kimagaslóan a legtöbb új lakás, árban viszont nemcsak Budapest, de féltucatnyi nagyváros is megelőzi az egyik legjobban prosperáló magyar települést.
