Vihart kavart az európai jegybankelnök utolsó döntése

Az EKB eddigi elnöke által tartott utolsó kamatdöntő ülésen a kamatcsökkentés mellett meglepő módon újraindították a korábban lezárt és sokat vitatott eszközvásárlási programot, amelynek során a bank fedezetlen pénzt bocsát a piacra. Most kiderült, hogy Mario Draghi majdnem mindenkivel szembement.

Fellegi Tamás Péter
2019. 10. 12. 12:26
An employee of German car manufacturer Porsche works on a Porsche sports car at the Porsche factory in Stuttgart-Zuffenhausen
Az EKB eszközvásárlása a gazdasági növekedést már kevéssé segíti Fotó: Ralph Orlowski Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank olasz elnöke az utolsó igazgatótanácsi ülésen keresztülvitte, hogy a bank újból elkezdje az úgynevezett eszközvásárlási programot, amelynek során havi 20 milliárd euró értékben vásárol az eurózóna tagállamainak állampapírjaiból. Erre a döntésre szinte senki nem számított, hisz egyrészt ez volt a jegybankelnök utolsó döntése, és ilyenkor már nem szoktak nagy programokba belefogni – ezzel is szűkítve a következő elnök mozgásterét –, másrészt a programot még csak tavaly év végén fejezték be, így újraindítása kapkodásnak, átgondolatlannak tűnik.

A Financial Times a napokban nyilvánosságra hozta, hogy a lépés széles körű ellenállásba ütközött mind a bank, mind a tagállamok részéről. Az EKB monetáris politikai bizottsága kifejezetten azt tanácsolta az elnöknek, hogy ne indítsa újra a programot, miután egy ilyen döntéshez több adatra, hosszabb időszak megfigyeléseire van szükség, miközben egyre több jel utal arra, hogy ez az eszköz a gazdasági növekedést önmagában kevéssé segíti, ezzel szemben a negatívvá váló állampapírhozamok révén sok kárt okoz.

Ráadásul a kormányzótanács harmada is kifejezetten ellenezte a döntést, pedig az EKB híres arról, hogy általában a majdnem egyhangú döntéseket szokták elfogadni, mivel itt nem egy ország, hanem 19 ország alkotta valutaövezet jegybankjáról van szó, ahol a tagállamok véleményét igyekeznek figyelembe venni. Az is ritkán fordult elő, hogy Draghi szembement volna a monetáris bizottság ajánlásával, és akkor sem ilyen döntő ügyben tette.

Az EKB eszközvásárlása a gazdasági növekedést már kevéssé segíti
Fotó: Reuters

A döntést azóta már több komoly jegybankár is bírálta, többek között a német, az osztrák és a francia jegybank korábbi elnökei. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az előző években, a fellendülés időszakában folytatott válságkezelő monetáris politika már nem alkalmas az újabb gazdasági lassulás megfékezésére, ellenben az államkötvények piacról való kiszívásával negatív kötvényhozamokhoz vezet.

Ez a befektetők számára rendkívül kedvezőtlen, hisz így megszűnik az úgynevezett kockázatmentes hozam, a pénz befektethetetlenné válik. Azok a polgárok, akik megtakarításaikat és azok kamatait az öngondoskodás jegyében nyugdíjas éveikre szánják, kamatok hiá­nyában még többet tesznek félre, hogy ugyanúgy biztosítva legyen nyugdíjas éveik elvárt életszínvonala. Így viszont jelenbeli fogyasztásuk csökken, vagyis a gazdaság nemcsak hogy nem élénkül, de inkább lassul ennek következtében.

Ennél is nagyobb baj, hogy a bankok a negatív állampapírhozamok és a negatív jegybanki egynapos hozamok ­miatt már akkor is veszítenek, ha az ügyfelek kamatmentesen tartják náluk a pénzt. Így a bankrendszer normális működése veszélybe kerül, a bankok pedig szorongatott helyzetükben azon gondolkoznak, hogy egy adott összeg fölött ők is bevezetik a negatív kamatot. Mondani sem kell, hogy ez a bizalom nagy fokú megrendülését, végső soron a pénznek akár a párnacihába menekítését is maga után vonhatja, ami teljesen ellentétes az EKB azon terveivel, hogy csökkenjen a készpénzforgalom.

Ilyen körülmények között vajon mi tehet Christine Lagarde, a néhány hét múlva hivatalba lépő új EKB-elnök? Vélhetően mindenekelőtt konzultálni fog mind a 19 tagállammal, és megvizsgálja, hogyan lehet módosítani az irányon úgy, hogy ez ne tűnjön megint csak kapkodásnak. A gazdaságélénkítésben valószínűleg nagyobb teret kaphat a fiskális élénkítés – vagyis költségvetési források gazdaságfejlesztésre fordítása – azoknál a tagállamoknál, ahol nincs költségvetési hiány. A jegybanki politika ebben az esetben visszaléphet a szélsőséges eszközöktől, a kárt okozó negatív kamatok megszűnhetnek, helyreállhat a fogyasztás és megtakarítás egészséges aránya.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.