Vihart kavart az európai jegybankelnök utolsó döntése

Az EKB eddigi elnöke által tartott utolsó kamatdöntő ülésen a kamatcsökkentés mellett meglepő módon újraindították a korábban lezárt és sokat vitatott eszközvásárlási programot, amelynek során a bank fedezetlen pénzt bocsát a piacra. Most kiderült, hogy Mario Draghi majdnem mindenkivel szembement.

Az EKB eszközvásárlása a gazdasági növekedést már kevéssé segíti Fotó: Ralph Orlowski Forrás: Reuters

Ennél is nagyobb baj, hogy a bankok a negatív állampapírhozamok és a negatív jegybanki egynapos hozamok ­miatt már akkor is veszítenek, ha az ügyfelek kamatmentesen tartják náluk a pénzt. Így a bankrendszer normális működése veszélybe kerül, a bankok pedig szorongatott helyzetükben azon gondolkoznak, hogy egy adott összeg fölött ők is bevezetik a negatív kamatot. Mondani sem kell, hogy ez a bizalom nagy fokú megrendülését, végső soron a pénznek akár a párnacihába menekítését is maga után vonhatja, ami teljesen ellentétes az EKB azon terveivel, hogy csökkenjen a készpénzforgalom.

Ilyen körülmények között vajon mi tehet Christine Lagarde, a néhány hét múlva hivatalba lépő új EKB-elnök? Vélhetően mindenekelőtt konzultálni fog mind a 19 tagállammal, és megvizsgálja, hogyan lehet módosítani az irányon úgy, hogy ez ne tűnjön megint csak kapkodásnak. A gazdaságélénkítésben valószínűleg nagyobb teret kaphat a fiskális élénkítés – vagyis költségvetési források gazdaságfejlesztésre fordítása – azoknál a tagállamoknál, ahol nincs költségvetési hiány. A jegybanki politika ebben az esetben visszaléphet a szélsőséges eszközöktől, a kárt okozó negatív kamatok megszűnhetnek, helyreállhat a fogyasztás és megtakarítás egészséges aránya.