Magyarországon már minden ötödik munkahely a digitális gazdaságnak köszönhető – derült ki az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Microsoft Magyarország közös kutatásából, amelyet tegnap tettek közzé. A tanulmány szerint az elmúlt öt évben több mint 20 százalékkal, hatezermilliárd forintra nőtt az IKT-szektor (információs és kommunikációs technológiák) által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték. Az ágazat már ma is a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget, de ha az egyéb ágazatokban digitális munkakörben foglalkoztatottakat is tekintetbe vesszük, akkor az arány már 20 százalék feletti.
Az IKT-feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre az autóipar után – mutat rá a szakértői anyag –, a szektor a teljes export 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló mértékű teljesítmény, mint a mezőgazdaságé és az élelmiszeriparé együttvéve. Az IKT-szolgáltató szektor pedig a szolgáltatásexport mintegy kilenc százalékát adta tavaly. Az IKT-szektor az elmúlt tíz évben átlagosan a nemzetgazdasági beruházások 3,5 százalékát és a K+F ráfordítások csaknem hét százalékát adta.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A kutatás felhívja a figyelmet: a digitális átalakulás minden korábbinál hatékonyabb eszközt ad a kormányok kezébe ahhoz, hogy a gazdaság növekedését támogassák és a nemzetgazdaságot válságállóbbá, a kedvezőtlen világgazdasági fordulatokkal szemben immunissá tegyék. A digitális gazdaság új, eddig még nem használt technológiáinak (ilyen az 5G vagy a blockchain) gyors bevezetése 2023-ra évente négyezermilliárd forinttal növelné a magyar GDP-t, ami a jelenlegi magyar bruttó hazai termék csaknem tíz százaléka. Az ehhez szükséges rendszerszintű fejlesztésekkel a digitális gazdaság a nemzetgazdaság motorjává válhat.
A digitalizációval járó gazdasági és társadalmi előnyök kihasználásához a tanulmány szerint olyan lépésekre van szükség, mint a vezetékes és mobil-infrastruktúra további erőteljes fejlesztése (a készülő 5G-stratégiában és a Gigabit Hungary stratégiában foglaltak következetes megvalósításával), vagy például a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitális felkészültségének növelése motivációs, képzési és támogatási programokkal. Ugyancsak fontos a digitális munkaerőhiány enyhítése, például az oktatás bővítésével, illetve a vállalkozások fejlesztéseinek támogatásával.
