A csaknem kétszáz éves vasúti közlekedés sokadik virágkorát hozhatja el, hogy az európai közösség karbonsemleges közlekedésre törekszik. Az autóipar hatalmas erőfeszítéseket tesz napjainkban, hogy a személyautók elektromos hajtással és hálózatba kötve közlekedjenek, úgy, ahogyan a villanyvonatok teszik. A repülés dekarbonizációja – vagyis alternatív, nem kőolajalapú üzemanyagok használata – ugyancsak komoly fejlesztéseket követelnek az ipartól, és a tengerjáró hajók szén-dioxid-kibocsátásáról akkor még nem is beszéltünk. Az 1822-ben született vasút képes volt időről időre megújulni, a vas és a szén korszaka után átállni a dízelre, majd a villanyra. Ma az elektromos vasút a leghatékonyabb és egyben leginkább környezetbarát közlekedési eszköz. Igaz, hogy szén-dioxid-egyenlege a felhasznált villamos energia előállításának a függvényében változik, az atom- vagy nap- és szélerőművekből származó áram valóban egyetlen gramm szénszármazékkal sem terheli a környezetet.
Tévúton az európai uniós energiapolitika
Brüsszel végleg leállítana minden orosz olaj-, gáz- és nukleárisfűtőelem-beszerzést.