A csaknem kétszáz éves vasúti közlekedés sokadik virágkorát hozhatja el, hogy az európai közösség karbonsemleges közlekedésre törekszik. Az autóipar hatalmas erőfeszítéseket tesz napjainkban, hogy a személyautók elektromos hajtással és hálózatba kötve közlekedjenek, úgy, ahogyan a villanyvonatok teszik. A repülés dekarbonizációja – vagyis alternatív, nem kőolajalapú üzemanyagok használata – ugyancsak komoly fejlesztéseket követelnek az ipartól, és a tengerjáró hajók szén-dioxid-kibocsátásáról akkor még nem is beszéltünk. Az 1822-ben született vasút képes volt időről időre megújulni, a vas és a szén korszaka után átállni a dízelre, majd a villanyra. Ma az elektromos vasút a leghatékonyabb és egyben leginkább környezetbarát közlekedési eszköz. Igaz, hogy szén-dioxid-egyenlege a felhasznált villamos energia előállításának a függvényében változik, az atom- vagy nap- és szélerőművekből származó áram valóban egyetlen gramm szénszármazékkal sem terheli a környezetet.
Mindezek ellenére a vasút mégis háttérbe szorult az utóbbi évtizedekben mind az áru-, mind a személyszállítás terén. A kamionok gyorsabbak, mozgékonyabbak, jobban ütemezhető szállítási teljesítményt nyújtanak, mint a szerelvények, amelyeket napközben félreállítanak a személyvonatok miatt, és csak éjszaka haladhatnak. A nemzeti vasúttársaságok a mai napig megtartották önállóságukat az EU-ban, ezért a határátlépés adminisztratív és műszaki akadályok miatt még mindig időrabló folyamat. Emellett a vasút használatának az ára nem versenyképes sem a közúti, sem a légi tarifákkal. Igaz, ezek olyan tarifák, amelyeket többek közt az is meghatároz, hogy milyen közterheket raktak rájuk.
Fotó: Reuters
A jövőben át kell gondolni, hogy merre térítik el a piaci árakat az állami és közösségi szabályozók – ez az egyik üzenete az Európai Vasúti és Infrastruktúra-társaságok Közössége tanulmányának, amelyet A vasút prioritásai az európai zöldegyezményben címmel tettek közzé. Az állásfoglalás szerint az EU tagállamainak – köztük Magyarországnak – olyan politikai intézkedéseket kellene végrehajtaniuk, amelyek lehetővé teszik a közlekedés dekarbonizációját 2050-ig a forgalom vasútra terelésével, „a felhasználó fizet” és „a szennyező fizet” elvének hatékony megvalósításával.
