Növekvő jólét köszöntött Európára

Saját bevallásuk szerint is jobban éltek az emberek tavaly 2013-hoz képest az Európai Unió szinte minden tagállamában. Az uniós statisztikai hivatal részletes felmérésében arra a következtetésre jutott, hogy az uniós állampolgárok jóléte világviszonylatban magas. A lakosok elégedettségét elsősorban az anyagi helyzetük és a munkahelyük szubjektív megítélése határozza meg. A fiatalok és a magasan iskolázottak, valamint a legalább közepes anyagi színvonalon élők jóval elégedettebbek, ám 2013 és 2018 között minden társadalmi csoportban javult a mindennapok megítélése. A magyarok borúlátóbbak az uniós átlagnál e tekintetben, ám lényegesen boldogabbak, mint sok jobb életszínvonalat jelző ország állampolgárai.

Az Európai Központi Bank szeptember közepén várhatóan lazít a monetáris kondíciókon Fotó: Kai Pfaffenbach Forrás: Reuters

Az adatokból kitűnik a hazai életszínvonal emelkedése: míg 2013-ban az emberek több mint fele nem volt kibékülve jövedelmével, a társadalom többsége tavaly már elfogadhatónak tartotta a háztartása vagyoni helyzetét. Hasonlóan az unió legtöbb országához, Magyarországon is jelentősen befolyásolja a szubjektív jólétet az életkor. A fiatalok sokkal kedvezőbb képet festenek életükről vagy akár anyagi helyzetükről. A 25 és 34 év közöttiek mindössze 16 százaléka, míg a 75 év felettieknek már közel fele elégedetlen. Az iskolai végzettség is meghatározó, a felsőfokú képzésben részt vevők 15 százaléka tartja elfogadhatatlannak életét, míg a mindössze alapfokú végzettségűek nagyjából fele nyilatkozta ennek ellenkezőjét. A magyar lakosság jóléte, az állampolgárok megítélése elmarad az uniós átlagtól, ugyanakkor az Eurostat jelentése arra figyelmeztet, regionális szinten érdemes vizsgálni az adatokat. A térségben az állampolgárok megítélése pedig a hazaihoz hasonló.

Az elemzés rámutatott, habár Magyarországon alacsony a kimondottan elégedettek aránya, a térség országaihoz képest sokkal boldogabbak az emberek és a társas kapcsolataikat is jobbnak ítélik. A felmérésben azt kérték, a résztvevők gondoljanak arra, az elmúlt időszakban mennyiszer érezték magukat boldognak.

Hazánkban a válaszadók közel hatvan százaléka nyilatkozta azt, hogy mindig, vagy legtöbb esetben boldog, s mindössze 1,8 százalék vallotta magát boldogtalannak.

Gyorsan elhelyezkednek a fiatalok

Alátámasztja a legalább középfokú végzettséget szerzett 20 és 34 év közötti fiatalok átlagon felüli elégedettségét, hogy uniós szinten tavaly 82 százalékuk szinte azonnal talált munkát, s a végzettségét igazoló okmányok átvételétől számított 1-3 évben foglalkoztatott volt. Ez az arány 2013-ban a válság hatására még jóval alacsonyabb, mindössze 75 százalék volt. A hazai térségek közül a főváros környékén, valamint Nyugat-Magyarországon a frissen végzettek több mint 90 százalékát alkalmazzák, de az ország többi részén is 80 százalék fölötti ez az arány. A kedvező adatokkal Magyarország – hasonlóan Csehországhoz, Németországhoz, Svédországhoz, Ausztriához és Hollandiához – is azok közé a tagállamok közé tartozik, ahol a magasan képzett munkaerőért versenyeznek a munkáltatók. Franciaországban, a balti államokban és a mediterrán országokban ugyanakkor a végzettség sem jelent garanciát, bizonyos térségekben a képzettség ellenére sincs kereslet a munkába álló fiatalok iránt. A legrosszabb a helyzet Olaszország, Görögország és Spanyolország bizonyos régióiban, ahol a frissen végzett fiatalok alig harmadának sikerül tartós állást találnia.