Az Európai Unió szinte mind a 28 tagállamában nőtt az általános jólét, az emberek elégedettebbek voltak életükkel tavaly, mint 2013-ban, amikor a válság még a mindennapokban is éreztette hatásait. Ennek oka elsősorban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának visszaszorulása, tehát az életszínvonal emelkedése. Az unió statisztikai hivatala elemzésében megállapította: Bulgáriában a legalacsonyabb a jólét, ott a lakosság több mint fele nyilatkozta 2018-ban, hogy elégedetlen életével. Ezzel szemben a finn társadalom helyzete a legkedvezőbb, a skandináv ország állampolgárainak mindössze öt százaléka számolt be életének rossz megítéléséről – derül ki az Eurostat szubjektív jóllétre vonatkozó összegzéséből. A felmérésben 1–10 pont között értékelhették a lakosok a különböző életkörülményeket. Minél magasabb pontszámot ért el egy adott tagállam, annál elégedettebbek állampolgárai. Az eredmények azt mutatják, még mindig jelentősek a társadalmi különbségek az uniós térségek között, ám minden országban az anyagi helyzet és a munkahely megítélése befolyásolja legjobban az általános elégedettséget.
A legkedvezőbben a skandináv országok és a nyugat-európai tagállamok lakosai látják életüket: Finnország mellett Ausztriában, Dániában és Svédországban az általános elégedettség a teljes lakosság körében megközelítette, sőt át is lépte a 8 pontot. A közép-európai és a mediterrán térségben a lakosság átlagosan 6 és 7 pont között értékelte mindennapjait, egyedül Bulgáriában ért el alacsonyabb, 5,8 pontot a megítélés. A 6 pont alatti értékkel a bolgárok az egyetlenek az unión belül, akik többségében elégedetlenek. A térség országai közül Csehországban a legpozitívabb a lakosság jólétre vonatkozó megítélése, az emberek közel harmada kimagaslóan elégedett életével.
Magyarország lakossága közepesen elégedett, átlagosan 6,5 pontra értékeltek a megkérdezettek. Jelentős javulást mutatnak az adatok 2013-hoz képest: akkor a társadalom közel negyven százaléka elégedetlen volt mindennapjaival, az állampolgárok fele pedig közepesnek ítélte a helyzetét. Az elmúlt öt évben nyolc százalékkal csökkent azok aránya, akik nem voltak megelégedve életükkel. Alacsony ugyanakkor uniós és régiós szinten is a kimondottan elégedettek aránya, a lakosság mindössze 13 százaléka.