Tisztogatás kezdődött a hivatalokban

Hiába védik szigorú szabályok a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket, mégis egyre több, ellenzék által átvett önkormányzat dolgozójától válnak meg politikai okokból — tudta meg a Magyar Nemzet. A lapunknak név nélkül nyilatkozó érdekképviseletek szerint mindez hiába törvénytelen, nem sokat tehet a pórul járt munkavállaló. A közintézmények vezetői a leginkább érintettek.

A jogtalanul elküldöttek munkaügyi bíróságon vehetnek elégtételt Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Egyre több vidéki és fővárosi önkormányzatnál kezdett elbocsátásokba az újonnan megválasztott ellenzéki városi és kerületi vezetés – értesült a Magyar Nemzet. A lapunknak név nélkül nyilatkozó érdekképviseleti vezetők arról számoltak be, a kirúgások mögött – sokszor nem is leplezve – politikai összeférhetetlenségre hivatkoznak az ellenzéki döntéshozók.

Habár a munka törvénykönyve, illetve a közalkalmazottak és a köztisztviselők jogállásáról szóló szabályozás szerint senkit sem lehet politikai és ideo­lógiai alapon elbocsátani, számos hivatali dolgozó annak ellenére sem folytathatja a munkáját, hogy munkaköre nem kapcsolódik közvetlenül a döntéshozatalhoz. Idetartoznak egyebek mellett a főosztályokon dolgozó, nem elég lojálisnak tartott munkavállalók – számoltak be az érdekképviseletek.

A jogtalanul elküldöttek munkaügyi bíróságon vehetnek elégtételt
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Szintén állásuk elvesztésétől kell tartaniuk azoknak a – jellemzően vidéki – hivatali alkalmazottaknak, akik köztudottan a kormánypártokhoz húznak vagy családjukban, baráti körükben nyíltan a Fidesz–KDNP-t támogatják.

Az elbocsátásoknak ugyanakkor legjobban az önkormányzati tulajdonú cégek, kulturális intézmények vezetői vannak kitéve. Ismert, Karácsony Gergely korábban nyílt ultimátumot adott a fővárosi önkormányzat dolgozóinak, amelyben arról beszélt, a következő fél évben megvizsgálja, ki az, akivel együtt lehet dolgozni.

A szakszervezetek tapasztalatai szerint hiába törvénytelen politikai alapon megítélni a munkavállalót, nem sokat tehet az ilyen okokból lapátra tett dolgozó. Ennek számos oka van: egyrészt a munkáltató közös megegyezésre törekszik, amelyet a munkavállalók rendszerint alá is írnak, mivel tartanak a következményektől.

A másik bevett gyakorlat, hogy mondvacsinált ürüggyel válnak meg a dolgozótól, ám szintén közös megegyezéssel megszüntetve a munkaviszonyt. A nehezen tetten érhető vagy a szabályokkal összeférő módszerek között említették a képviseletek a munkakörök átszervezését. Ebben az esetben az alkalmazott a helyén maradhat, ám korábbi feladatai helyett új munkakört kaphat.

A dolgozó ellehetetlenítése közé tartozik sokszor olyan munkakör-módosítás, amely új feladatokat bíz a munkavállalóra, aki adott esetben nem képes ezek elvégzésére. Szintén az új munkakörhöz kapcsolható az alacsonyabb bérezés. A szabályok betartása – a visszajelzések szerint – kevésbé érdekli az ellenzéki városvezetést.

Ennek részben az is lehet az oka, hogy a politikai alapon eldöntött elbocsátásokat szinte lehetetlen bebizonyítani. A szakszervezetek arra figyelmeztettek, a munkaügyi bíróságon kell kétséget kizáróan – akár levelezésekkel, akár egyéb kézzelfogható módon – bizonyítania az alkalmazottnak a visszásságokat, ám erre rendszerint odafigyel a munkáltató is.

Ha nem közös megegyezéssel, hanem elbocsátással szűnik meg a munkaviszony, akkor a bizalomvesztés a foglalkoztató leggyakoribb kifogása. Ennek ellenkezőjét szintén nehezen tudja a munkavállaló bizonyítani, ráadásul a dolgozó sem szívesen marad ilyen körülmények között az adott önkormányzatnál. Az elbocsátáshullám azért is visszás, mert korábban, a választások előtt az ellenzék és a hozzájuk közel álló, Boros Péterné vezette köztisztviselői és közalkalmazotti szakszervezet is rendszeresen drámai létszámhiányról panaszkodott.

Jövedelemcsökkentésről döntöttek

A Fővárosi Közgyűlés tegnapi döntése szerint tilos a fővárosi fenntartású cégeknél a túlóratörvény alkalmazása. A lépés ugyanakkor sokaknak komoly jövedelemcsökkenéssel jár. Ennek oka, hogy bizonyos cégeknél jelentős pluszpénzt ajánlanak a túlmunkáért. Ráadásul a közösségi közlekedésben az érdekképviseletek szerint a szolgáltatás fenntartásával is akadhatnak gondok, mivel nem készült felmérés a kampányígéret végrehajtását megelőzően.