A dolgozó ellehetetlenítése közé tartozik sokszor olyan munkakör-módosítás, amely új feladatokat bíz a munkavállalóra, aki adott esetben nem képes ezek elvégzésére. Szintén az új munkakörhöz kapcsolható az alacsonyabb bérezés. A szabályok betartása – a visszajelzések szerint – kevésbé érdekli az ellenzéki városvezetést.
Ennek részben az is lehet az oka, hogy a politikai alapon eldöntött elbocsátásokat szinte lehetetlen bebizonyítani. A szakszervezetek arra figyelmeztettek, a munkaügyi bíróságon kell kétséget kizáróan – akár levelezésekkel, akár egyéb kézzelfogható módon – bizonyítania az alkalmazottnak a visszásságokat, ám erre rendszerint odafigyel a munkáltató is.
Ha nem közös megegyezéssel, hanem elbocsátással szűnik meg a munkaviszony, akkor a bizalomvesztés a foglalkoztató leggyakoribb kifogása. Ennek ellenkezőjét szintén nehezen tudja a munkavállaló bizonyítani, ráadásul a dolgozó sem szívesen marad ilyen körülmények között az adott önkormányzatnál. Az elbocsátáshullám azért is visszás, mert korábban, a választások előtt az ellenzék és a hozzájuk közel álló, Boros Péterné vezette köztisztviselői és közalkalmazotti szakszervezet is rendszeresen drámai létszámhiányról panaszkodott.
Jövedelemcsökkentésről döntöttek
A Fővárosi Közgyűlés tegnapi döntése szerint tilos a fővárosi fenntartású cégeknél a túlóratörvény alkalmazása. A lépés ugyanakkor sokaknak komoly jövedelemcsökkenéssel jár. Ennek oka, hogy bizonyos cégeknél jelentős pluszpénzt ajánlanak a túlmunkáért. Ráadásul a közösségi közlekedésben az érdekképviseletek szerint a szolgáltatás fenntartásával is akadhatnak gondok, mivel nem készült felmérés a kampányígéret végrehajtását megelőzően.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!