Egyre több vidéki és fővárosi önkormányzatnál kezdett elbocsátásokba az újonnan megválasztott ellenzéki városi és kerületi vezetés – értesült a Magyar Nemzet. A lapunknak név nélkül nyilatkozó érdekképviseleti vezetők arról számoltak be, a kirúgások mögött – sokszor nem is leplezve – politikai összeférhetetlenségre hivatkoznak az ellenzéki döntéshozók.
Habár a munka törvénykönyve, illetve a közalkalmazottak és a köztisztviselők jogállásáról szóló szabályozás szerint senkit sem lehet politikai és ideológiai alapon elbocsátani, számos hivatali dolgozó annak ellenére sem folytathatja a munkáját, hogy munkaköre nem kapcsolódik közvetlenül a döntéshozatalhoz. Idetartoznak egyebek mellett a főosztályokon dolgozó, nem elég lojálisnak tartott munkavállalók – számoltak be az érdekképviseletek.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Szintén állásuk elvesztésétől kell tartaniuk azoknak a – jellemzően vidéki – hivatali alkalmazottaknak, akik köztudottan a kormánypártokhoz húznak vagy családjukban, baráti körükben nyíltan a Fidesz–KDNP-t támogatják.
Az elbocsátásoknak ugyanakkor legjobban az önkormányzati tulajdonú cégek, kulturális intézmények vezetői vannak kitéve. Ismert, Karácsony Gergely korábban nyílt ultimátumot adott a fővárosi önkormányzat dolgozóinak, amelyben arról beszélt, a következő fél évben megvizsgálja, ki az, akivel együtt lehet dolgozni.
A szakszervezetek tapasztalatai szerint hiába törvénytelen politikai alapon megítélni a munkavállalót, nem sokat tehet az ilyen okokból lapátra tett dolgozó. Ennek számos oka van: egyrészt a munkáltató közös megegyezésre törekszik, amelyet a munkavállalók rendszerint alá is írnak, mivel tartanak a következményektől.
A másik bevett gyakorlat, hogy mondvacsinált ürüggyel válnak meg a dolgozótól, ám szintén közös megegyezéssel megszüntetve a munkaviszonyt. A nehezen tetten érhető vagy a szabályokkal összeférő módszerek között említették a képviseletek a munkakörök átszervezését. Ebben az esetben az alkalmazott a helyén maradhat, ám korábbi feladatai helyett új munkakört kaphat.
