Az olasz nyelvű Tribuna Economica tekintélyes gazdasági napilap november 11-én magyar gazdasági csodáról ír beszámolójában, melyben az áll, hogy Rómában „Focus Ungheria” címmel szemináriumot tartottak, amit az Olasz Kereskedelmi Kamara szervezett az olaszországi magyar nagykövetséggel és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával közösen az olasz fővárosban – olvasható a Tűzfalcsoport legfrissebb nemzetközi lapszemléjében.
A rangos nemzetközi eseményt a Palazzo Falconieriben, vagyis Falconieri-palotában a Magyar Akadémián tartották. A szeminárium konkrét lehetőségeket kívánt teremteni az olasz gazdasági szereplők számára, hogy ott behatóbban is megismerhessék Magyarország adó-, pénzügyi és jogrendszerét, amely – a főbb makrogazdasági mutatók fényében – „a legnagyobb gazdasági növekedési ütemmel büszkélkedhet az európai országok között”.
A kezdeményezés fő célja az volt, hogy aktívan hozzájáruljon az olasz vállalkozások nemzetközivé válásának lehetőségeihez a közép-európai országban – a rangos felszólalók jelenlétének köszönhetően is szem előtt tartva azt a számos előnyt, amelyek a mai napig ideális gazdasági partnerré teszik Magyarországot.
„Az euró hiba volt” – A Magyar Nemzeti Bank kilépési mechanizmust szorgalmaz címmel közölt cikket a Huffington Post olasz kiadása a Financial Times beszámolójára hivatkozva, miszerint Matolcsy György jegybanki elnök a közös valutáról mint „francia csapdáról” beszél.
A cikk szerint az Európai Központi Bank új elnöke, Christine Lagarde első beszédének napján Matolcsy György szavai zajt kelthetnek, miután egy kilépési mechanizmus bevezetését is felveti az „eurócsapda” miatt. A Huffington Post itt utal arra, hogy az olasz fősodratú politikában is fölmerült a magyar javaslathoz hasonló megoldás. A lap idézi Matolcsyt arról is, hogy meg kell szabadulni attól a „káros dogmától”, amely szerint az euró volt a következő „természetes” lépés Nyugat-Európa egyesülése felé. A közös európai valuta egyáltalán nem lehetett sikeres, mert az előfeltételek szinte egyikét sem teljesítették. A cikk fő üzenete, hogy a csatlakozó országok reálgazdasága sosem tudott közel kerülni a megcélzott közösség gazdasági szintjéhez.
