Véghajrában az uniós pénzekért

Bár néhány év még hátravan a Vidékfejlesztési program megvalósításából, az Európai Unió által biztosított keret teljes felhasználása jelentős kihívás elé állíthatja a támogatásban érintett szereplőket. Az időközben megnövekedett beruházási költségek miatt ugyanis számos cég mondott le a pályázata megvalósításáról. A visszahulló forrásokat 2023-ig nemcsak kiosztania kell a programot kezelő Agrárminisztériumnak, hanem a támogatott beruházások kivitelezésével is végezniük kell a nyertes pályázóknak.

Fotó: Havran Zoltán

Nem lesz könnyű feladat lehívni a vidékfejlesztési program teljes támogatási keretét, az elmúlt hónapokban ugyanis számos nyertes pályázó döntött úgy, hogy az időközben megnövekedett költségek miatt nem valósítja meg a megpályázott beruházást. Zoltán Csaba (képünkön), a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: a vállalkozások legtöbbször a magas építőipari árakat és az építőipari kapacitás hiányát jelölték meg a visszalépés fő okaként. Ugyanakkor problémát jelent az is, hogy a kisebb, tőkeszegény, pénzügyileg gyengébb lábakon álló vállalkozások nem jutnak banki finanszírozáshoz.

– Számos olyan vállalkozás nyert el több száz millió forint európai uniós forrást, amelyeknek a saját tőkéje, de még az árbevétele is töredéke volt a támogatás összegének. Ezeket a cégeket nem hajlandóak a bankok finanszírozni, saját erővel pedig nem rendelkeznek – mutatott rá a vezérigazgató. Meglátása szerint azonban a visszalépések ellenére elképzelhető, hogy sikerül elérni a kitűzött célt: lehívni a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló európai uniós forrás egészét. Ehhez azonban a Vidékfejlesztési program végrehajtásában részt vevő összes szereplőnek, így az Agrárminisztériumnak, a Magyar Államkincstárnak, az agrárvállalkozásoknak és a pénzügyi szektornak is sokat kell tennie.

A tárca számított a visszalépésekre, így egyes pályázatoknál a rendelkezésre álló keretnél magasabb összegben fogadtak be pályázatokat, a visszahulló források terhére pedig újabb kiírásokat jelentettek meg. Az óra ugyanakkor ketyeg, a támogatott beruházásokat 2023 végéig meg kell valósítani. – Mindez akkor érhető el, ha a cégek legkésőbb 2021–2022-ben elkezdik a beruházások megvalósítását, ehhez azonban arra is szükség van, hogy valamennyi támogatói döntés 2020 végéig megszülessen – hívta fel a figyelmet Zoltán Csaba.

A társaságtól 2018-ban több mint hétmilliárd forint értékben igényeltek garanciát a Vidékfejlesztési program keretében vissza nem térítendő támogatást elnyert agrár- és élelmiszeripari vállalkozások. A cégek az ötvenszázalékos támogatási előleg megszerzése érdekében vették igénybe a garanciát. A szakember tapasztalatai szerint egyébként a tőkeerősebb vállalkozások saját vagy banki forrásból előfinanszírozták a beruházásokat, azaz támogatási előleget nem vettek igénybe. A nyertes vállalkozások egy másik része pedig feltételezhetően bankgaranciával tett eleget az előleg lehívásához szükséges biztosítéki kötelezettségnek. A visszalépések hatása ugyanakkor a garanciavállalásban is tetten érhető.

Fotó: Havran Zoltán

Az elmúlt évben a Start Garancia Zrt.-hez érkezett igénylések mindössze 36 százalékára, 2,6 milliárd forintra kötöttek szerződést. Ez az arány idén már elérte az ötven százalékot.

– Ez év első tíz hónapjában mintegy négymilliárd forint értékű igénylés érkezett, a ténylegesen leszerződött összeg pedig elérte a kétmilliárd forintot – fogalmazott a cégvezető. Majd hozzátette: a fentiek jól tükrözik, hogy idén a tavalyinál kevesebb, de jobb minőségű igénylés érkezett a nyertes pályázók részéről. Az év végéig tovább bővülhet a portfólió, a befogadott kérelmek értéke pedig elérheti a hatmilliárd forintot. A szakember szerint a következő hónapokban újabb roham indulhat a garancia- és hiteltermékekért, aminek hátterében a visszahulló vidékfejlesztési források felhasználása áll majd.

Arra a kérdésre, hogy a 2021-től életbe lépő új európai uniós közös agrárpolitika (KAP) hogyan befolyásolja majd az agrárberuházásokat, Zoltán Csaba szerint ma még nem lehet egyértelmű választ adni. – Az, hogy hogyan változik 2021-től az EU agrártámogatási rendszere, olyan sokismeretlenes egyenlet, amelyben az ismeretlenek száma olyan nagy, hogy ma még nem lehet kiszámolni a végeredményt – mondta. Az ugyanakkor biztosan állítható – jelezte –, hogy a magyar agrárium hatékonyságának javítása elodázhatatlan.

Fejlesztések nélkül nem lehet növelni a nemzetközi összehasonlításban alacsony versenyképességet. A hatékonyság növeléséhez beruházásokra lesz szükség. Ha erre nem lesz elegendő uniós forrás, akkor hazai költségvetési forrásokat kell biztosítani, illetve kedvező hitelkonstrukciókat kell kidolgozni a fejlesztések finanszírozására.