A tavalyinál is drágább idén a burgonya

A tavalyinál lényegesebb jobb lett az idei burgonyatermés, a gazdálkodók 203 ezer tonnát takaríthattak be. Az árak azonban ennek ellenére sem csökkentek, sőt mind a nagybani piacon, mind a fogyasztói kínálatban egy kicsivel még a tavalyinál is drágábban kapható a burgonya.

Egy kiló krumpli 145–225 forintba kerül a nagybani piacon Fotó: Havran Zoltán

Nem lesz hiány az idén étkezési burgonyából a hazai piacon, ebben az évben ugyanis a tavalyinál lényegesen jobb terméssel büszkélkedhetnek a gazdálkodók. Az Agrárminisztérium adatai alapján ebben az évben a 7700 hektáros területről több mint 203 ezer tonna burgonyát sikerült betakarítani. Az átlagos terméshozam pedig hektáronként meghaladta a 26 tonnát.

Az árak ennek ellenére sem csökkentek, sőt egyelőre úgy tűnik, hogy folytatódik a 2017 végén elkezdődött drágulás. Akkor egyértelműen a szűkös hazai és európai uniós terméssel magyarázták az árak emelkedését az ágazati szakemberek.

Ám lényegi változást az idei jobb termés sem hozott, ezért úgy tűnik, hogy a háztartásoknak hosszabb távon magasabb burgonyaárakra kell berendezkedniük. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci árinformációs rendszere szerint egyes fajtákat még a tavalyihoz képest is magasabb áron kínáltak a Budapesti Nagybani Piacon. E hónap elején egy kiló burgonya – fajtától függően – 145 és 225 forintba került, míg egy éve 140-150 forint körül mozogtak az árak, csupán egyetlen fajtáért kértek 260 forintnál többet az árusok.

Egy kiló krumpli 145–225 forintba kerül a nagybani piacon
Fotó: Havran Zoltán

A fogyasztói piacokat is hasonló tendencia jellemzi, az árak a tavalyi 200 forintos szint közelében alakulnak az idén is. A burgonyatermesztés az elmúlt évtizedekben igencsak visszaesett hazánkban. Míg a hatvanas években hárommillió tonna burgonya termett az országban, az elmúlt években már csak átlagosan 200 ezer tonna burgonya került le a hazai földekről.

Az ágazat jövőjét a klimatikus viszonyok is egyre jobban veszélyeztetik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által szervezett konferencián elhangzottak szerint az egyre szélsőségesebb időjárás növeli az aszály esélyét és a levéltetvek járványszerű elszaporodását is. Ahhoz tehát, hogy hosszabb távon fennmaradjon a burgonyatermesztés hazánkban, a gazdálkodóknak be kell rendezkedniük az öntözéses termesztésre, és meg kell találniuk a kellően hatékony, a környezetet és az embereket sem túlzottan terhelő növényvédelmi módszereket.

Bár az elmúlt évben a hazai termés gyengébb volt a megszokottnál, ennek ellenére nem nőtt az import mennyisége: a KSH szerint tavaly megközelítőleg 31 ezer tonna külföldi áru érkezett a hazai piacokra, az export pedig mindössze 8300 tonnát tett ki.

Az idén pedig további visszaesést mutatnak a számok: január és augusztus között az étkezési burgonya behozatala harminc százalékkal, 14 800 tonnára csökkent. A legnagyobb beszállító Franciaország maradt, annak ellenére, hogy onnan 42 százalékkal kevesebb, 6800 tonna burgonya érkezett a jelzett időszakban.

A hatósági ellenőrzéseknek köszönhetően az elmúlt években sokat javult a helyzet ezen a piacon, számos bizonytalan eredetű szállítmányt szűrtek ki, a kereskedelmi forgalomba kerülő terményre vonatkozó szabályok szigorítása miatt pedig a minőség is javult.