Átrepülünk a dugók felett

Magyar startup is részese lehet a nagyvárosi közlekedés következő forradalmának, vagyis a repülő autók robbanásszerű elterjedésének. A Lupfe tudományos technológiai vállalkozás bekerült a Hello Tomorrow Global Challenge program döntőjébe ultrakönnyű áramfejlesztőjével, amely elektromos repülő eszközöknek teszi lehetővé a hatótávnövelést.

Ahogy elképzeltük 2020-at a múlt század közepén: felhőkarcolók között mindenféle légi járművek jönnek-mennek, lebegnek Forrás: Jonathan Stephens

Milyen lesz a nagyvárosi élet 2020-ban? Az ipari forradalom egy korábbi szakaszában, a múlt század hatvanas éveiben a Szovjetunióban és az USA-ban szívesen álmodoztak a jövő városairól, amelyekben égig érő házak között keresztbe-kasul szelik át a teret az autópályák, magasvasutak, lebegő siklók és repülő autók. Az álmokból sok minden megvalósult, némelyekről már be is bizonyosodott, hogy több kárt okoznak, mint hasznot. Egyvalamivel azonban mindmáig adós maradt a technológia, és ez a repülő autó. Olyan személyszállító eszköz tehát, amit egyéni felhasználók vesznek igénybe – vagyis nem a közösségi közlekedési rendszer része –, és alacsony magasságon, kis sebességgel, nem nagy távolságokra repül.

A repülő autó ma már a megvalósulás küszöbén van, de nem személyautóból fejlesztették ki, nem kisrepülőből, nem is helikopterből, hanem elektromos drónból. Hogy nagy szükség van rá, az nem vitás, hiszen a nagyvárosok leküzdhetetlen problémájára, az örök dugóra kínál megoldást. Hiába vesz a gazdag ember hatalmas, bivalyerős terepjárót, ha ugyanúgy ott toporog a piros lámpánál, mint a húszéves Suzuki. A repülő taxi ellenben akadálytalanul, gyorsan és – ha a fejlesztőknek hinni lehet – olcsón röpteti utasát a célállomásra.

A Lupfe magyar tudományos technológiai startup az elektromos repülő szerkezetek áramellátásának a korlátain kíván segíteni. Olyan belsőégésűmotor-generátor rendszert fejlesztett, amely ultrakönnyű, és a repülés közben állít elő áramot az elektromos repülőgépek, repülő taxik számára. A Lupfét 2016-ban hozták létre, hogy nagy teljesítményű kereskedelmi drónokat építsenek és vezessenek be a piacon. A fejlesztést saját erőforrásaikból finanszírozták. 2017-ben megváltoztatták a modellt és befektetőt kerestek, amit a Hiventures személyében találtak meg. A személyszállító drónok próbarepülései már megkezdődtek, a repülő taxi az elektromos repülési ipar jövőjének elkerülhetetlen része. A startupok mellett immár a nagyobb szereplők is megjelennek a piacon. A Lupfé-nél úgy döntöttek, hogy együttműködnek az iparág legjobb szereplőivel annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az e-repülés forradalmához.

A Lupfe mellett három magyar tudományos technológiai vállalkozás is rangos nemzetközi elismerésben részesült a közelmúltban, hiszen világszinten több mint ötezer jelentkező közül kerültek be a deep tech pioneerok közé a Hello Tomorrow Global Challenge programjában. A minősítésnek köszönhetően a magyar Biopesticide, az IT-MEDicine és a jFermi is bemutatkozhat a világ legfontosabb deep tech seregszemléjén, a párizsi Hello Tomorrow Global Summit rendezvényen jövő márciusban.

A deep tech vagy más néven tudományos technológiai szegmens egyre nagyobb szerepet kap világszerte, hiszen olyan innovatív startupokról van szó, melyek intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységükkel érdemi válaszokat adhatnak korunk legégetőbb társadalmi, ipari és környezeti kihívásaira. A terület jelentőségét jól mutatja, hogy 2014 óta éves szinten átlagban több mint húsz százalékkal nő a deep tech startupokba áramló magánbefektetések volumene, melynek összértéke tavaly már megközelítette a 18 milliárd dollárt.

A Hello Tomorrow párizsi központú nemzetközi szervezet, melynek célja, hogy világszinten felkutassa a legígéretesebb tudományos technológiai projekteket. A szervezet Global Challenge versenyére idén 128 országból 5176 startup jelentkezett, köztük több magyar vállalkozás is, melyek közül négy bejutott a program elődöntőjébe. Így jövő március 12–13. között részt vehetnek a Hello Tomorrow Global Summit rendezvényen Párizsban. Az eseményen a magyar vállalkozások mintegy 1100 nagyvállalati vezető, közel ezer kutató és tudományos innovátor, 250 vezető befektető, illetve 150 nemzetközi újságíró előtt mutatkozhatnak be, továbbá lehetőséget kapnak arra is, hogy kategóriáik legjobbjai közé válasszák őket.

Az elődöntőbe jutott hazai start-upok között megtalálható a biológiai mezőgazdasági kártevőirtó megoldásokat fejlesztő Biopesticide; az IT-MEDicine, amely egyedülálló nőgyógyászati fiziológiai diagnosztikai orvostechnikai eszközt fejleszt, amely képes mérni a magzati EEG- és EKG-hullámformákat terhesség és szülés során. A jFermi a biotechnológiai kutatás-fejlesztést forradalmasítaná saját fejlesztésű mini bioreaktorukkal, amely megfizethetősége miatt szakiskolák, felsőoktatási intézmények oktatólaborjainak is kiváló megoldást jelent.

Ahogy elképzeltük 2020-at a múlt század közepén: felhőkarcolók között mindenféle légi járművek jönnek-mennek, lebegnek
Fotó: Jonathan Stephens

A hazai tudományos technológiai szegmensnek kiváló adottság, hogy tavaly óta már hazánkban is közvetlen képviselettel rendelkezik a Hello Tomorrow nonprofit szervezet, amely mind szaktanácsadásban, mind pedig a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere révén jelentős támogatást tud nyújtani a magyar projektek nemzetközi piacra lépésében. A Hello Tomorrow Hungary munkájának az eredményeként, 2018-ban kettő (a lapunkban több alkalommal bemutatott AerinX és a TurbineAi), idén pedig az említett négy hazai csapat szerezhet ismertséget és mérettetheti meg magát a nemzetközi közegben. Elmondható, hogy az állami szerepvállalás is egyre jelentősebb a szegmensben, hiszen a négy vállalkozásból három a Hiventures befektetési programjának is résztvevője. A startupok jövő márciusban a Hello Tomorrow Hungary és Magyarország párizsi nagykövetségének együttműködése keretében a párizsi deep tech héten is részt vehetnek.

A Hello Tomorrow a programba beválasztott 750 „deep tech pioneer” kapcsán készített egy elemzést, amely szerint az elitklubba került vállalkozások több mint harmada (37 százaléka) egyetemi innovációként indult. Érdekes tény továbbá, hogy az elődöntőbe jutó startupok több mint fele (54 százaléka) európai, 27 százaléka észak-amerikai, míg 14 százaléka Ázsiából származik. A vállalkozások székhelye szerinti leosztást tekintve kirajzolódik, hogy olyan innovációs központokból jutott a toplistára a legtöbb startup, mint Berlin, Boston, Lausanne, London, München, Párizs, San Francisco, Szingapúr, Toronto és Zürich.

A repülő taxik fejlesztése világszerte nagy erőforrások befektetésével zajlik. A müncheni székhelyű Lilium akkumulátorral működő repülőgépe függőlegesen fel tud szállni, megkímélve a jövőbeli utazókat a repülőtéri bejelentkezés nehézségeitől vagy a közúti forgalom késéseitől. A 36 villamos motorral hajtott Lilium gépét rögzített szárny repíti, amely gyártói szerint nagyobb hatékonyságot és hatótávolságot nyújt a drónszerű versenytársakkal szemben.

Ezzel szemben a Volocopter 2X egy kicsi, tojásszerű multikopter, 18 rotorral felszerelve. Ez alapvetően egy légi taxi, amelyet úgy építettek, hogy egyszerre csak egy utast röpítsen át a közlekedési dugók felett. A Volocopter helyi, ponttól pontig utazásra kíván koncentrálni. Amikor a társaság 2022-ben megkezdi a kereskedelmi járatok üzemeltetését, az utasok az egyik VoloPortról a másikra repülhetnek át. A cég tervei szerint 2035-re Szingapúrban több tucat VoloPort lesz, mindegyik képes napi tízezer utas kezelésére. A végső cél az, hogy egyáltalán ne kelljen semmiféle speciális infrastruktúra, hogy a 2X egy egyszerű utcai parkolóhelyen szálljon le.

A legnagyobb és legzsúfoltabb nagyvárosok Ázsiában vannak, érthető, hogy itt is nagy erőkkel építik a légi taxikat.

Az Ehang kínai vállalat az elmúlt években több ezer próbajáratot repült, és arra készül, hogy elindítsa a világ első autonóm légitaxi-szolgáltatását. Járművük a kétüléses, 16 rotoros Ehang 216, amely az előző generációs Ehang 184-en alapszik, de négy helyett nyolc karja van. A 216-os készüléket először 2018 februárjában mutatták be, a próbarepülést Pieter-Christiaan holland herceggel a fedélzetén hajtotta végre az Amszterdam ArenA-ban 2018 áprilisában. Idén novemberben ez Ehang bejelentette, hogy Kantont választotta az első UAM kísérleti városnak. Az Ehang és a Guangzhou alacsony magasságú légi közlekedési hálózat létrehozását tervezi, amely biztonságos, gyors, környezetbarát és költséghatékony módon szállítja az utasokat és a rakományt. A kísérleti program lehetővé teszi az Ehang számára, hogy teszteljen több repülési útvonalat és vízszintes repülési útvonalat, mielőtt elkezdené az utasszintű kereskedelmi műveleteket.

Tavaly az Ehang már megkezdte a légiteher-fuvarozás kereskedelmi tevékenységeit otthoni bázisa és annak közelében Kanton területén, a DHL expressz kézbesítő társasággal és a Yonghui kiskereskedelmi vállalkozással együttműködve.