Lesznek eljárások a black friday után

Lezajlott a múlt hétvégén a hazai webkereskedelem legnagyobb eseménye, amely az év során a legtöbb megrendelést hozza az internetes áruházaknak. A black friday az iparági becslések szerint idén minden korábbinál forgalmasabb volt, a fölmérések pedig előzetesen több mint 1,2 millió magyar internetező köréből várták az aktivitást.

A Magyar Nemzetnek az Innová­ciós és Technológiai Minisztérium (ITM) értékelte frissen az elmúlt napok, hetek élénk webkereskedelmi tapasztalatait, a fogyasztóvédelemhez érkezett vásárlói jelzések és a szaktárca által irányított fokozott ellenőrzések alapján, amelyeket hetek óta a piaci próbavásárlásokon és az ITM IT-laboratóriumában bonyolítanak a szakemberek.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta, hogy a magyar vásárlók részéről a legtöbb panasz amiatt a jellemző gyakorlat miatt érkezett, hogy a készleten lévőnek jelzett termék valójában nem vagy csak sokkal később volt elérhető egyes internetes kereskedőknél. A fogyasztók főként azt sérelmezték, hogy az internetes áruházak emiatt gyakran nem tudják betartani az előzetesen ígért szállítási időt, és különösen nehezükre esik ez az olyan forgalmas, kiemelt időszakban, mint a black friday.

– Az ellenőrzések során tetten ért cégek fogyasztóvédelmi eljárásra számíthatnak – közölte az államtitkár. Hangsúlyozta: az elmúlt három évben a szaktárca irányításával több mint 2300 webáruházat ellenőriztek a hazai piacon, ezer próbavásárlást hajtottak végre, így jelentősen sikerült visszaszorítani az ismételt jogsértések arányát.

Az ellenőrök az idei fekete péntek kampányban leginkább a becsalogató hirdetések, az árképzés, a szállítás és a termékek rendelkezésre állása kapcsán találtak visszás helyzeteket. A hirdetéseknél például előfordult, hogy a weboldalon lévő banner ingyenes házhoz szállítással kecsegtetett, azonban kattintás után kiderült a próbavásárlást végző szakemberek számára, hogy a térítésmentes lehetőséget csak 25 ezer forintos vásárlás fölött biztosítják.

– Ez megtévesztő reklámnak minősül, a kereskedő fogyasztóvédelmi hatósági eljárásra számíthat – mondta Cseresnyés Péter.

Az államtitkár úgy folytatta: arra is volt példa, hogy egy-egy internetes bolt azt hangsúlyozta a hirdetésében, hogy csak egyetlen napon biztosítja a fekete pénteki kedvezményt, ám később újra meg újra, majdnem minden novemberi pénteken ugyanerre hivatkozva kínált akciós termékeket – az ilyen esetekben is hatósági intézkedés várható.

Az árképzés kapcsán már szinte megszokott jelenség, hogy a cégek a kereskedelmi forgalomban megszokott átlagárat tüntetik fel kimagaslóan kedvezményes vételárként. – Érdemes ár-összehasonlító oldalakon utánanézni a termék tényleges árának, mielőtt bedőlünk az efféle trükköknek – jegyezte meg Cseresnyés.

Tipikus hiányosságokba botlottak az ellenőrök, nem marad következmény nélkül a hibás gyakorlat (Képünk illusztráció.) otó:
Fotó: Havran Zoltán

A nagyon feltűnő, akár 80 százalékos általános akciót hirdető webáruházakban megesett, hogy a rendkívüli mértékű kedvezmény mind­össze egy-két termékre volt érvényes, amelyek miatt ráadásul tűvé kell tenni az egész honlapot, mert jól megbújnak a számos más, teljes árú termék között. Akadnak olyan internetes üzletek is, amelyek a weboldaluk korábbi felépítését teljesen átalakították a black friday idejére, a termékek nagy részét lecserélték – így nehezítve meg az összehasonlítást a korábbi tényleges árakkal. – A minisztérium IT-laborja időben felkészült a hasonló próbálkozásokra, már az ellenőrzés kezdetén, a kedvezményes időszak előtt lementette a vizsgált weblapokat – tette hozzá az államtitkár.

A tapasztalatok szerint ebben az évben is előfordult, hogy csak bizonyos termékcsoportokat akcióztak le vagy a cégek feltételhez kötötték a kedvezményt. Erre a legjellemzőbb példa az volt, amikor csak meghatározott összegű, például 15 ezer forint fölötti vásárlás esetén adtak 15-20-30 százalékos kedvezményt. A szakemberek találkoztak olyan esettel is, hogy egy web­áruház csupán a saját applikációban kínálta a meghirdetett, 70 százalékos kedvezményt, az online boltban viszont már nem biztosították azt.

– A szállítás kapcsán az árucikkek elérhetőségével is akadtak gondok. Előfordult olyan ígéret, hogy 48 órán belül vállalják a szállítást, azonban a próbavásárláson pénteken feladott rendelés a rákövetkező keddre sem érkezett meg, emiatt hatósági eljárást indítottunk

– fogalmazott Cseresnyés Péter. – Nem csupán az IT-labor gyakori ellenőrzési tapasztalata, hanem a hatósághoz érkezett panaszok kilencven százaléka is azzal kapcsolatos, hogy a terméket valótlanul jelölik meg készleten lévőnek, a megrendelés után ugyanis kiderül: legkorábban három hét vagy három hónap múlva tudják szállítani. Ez megtévesztésnek számít, mert a fogyasztó döntését alapvetően befolyásolta, hogy az adott árucikket azonnal elérhetőnek látta, miközben ha tudta volna, hogy mégsem az, máshonnan vásárolt volna – fűzte hozzá a szaktárca képviselője.

Az államtitkár tanácsa szerint a legfontosabb a körültekintés. Célszerű például a vásárlási folyamatot képernyőfotóval lementeni, hasznos lehet a termék kicsomagolását videóra venni. Felhívta a figyelmet: internetes rendelésnél a vevőknek érdemes előzetesen ellenőriz­niük a webáruház elérhetősé­geit, ha kizárólag egyoldalú kommunikációra alkalmas e-mail-címet vagy űrlapot találnak, inkább nézzenek másik kereskedő után.

A fizetési lehetőségeknél pedig minden esetben javasolt az utánvétet választani, hogy a már megkapott termék birtokában, állapotának ismeretében költsünk rá. Fontos észben tartanunk azt is, hogy az online vásárolt termékekre 14 napos elállás vonatkozik, addig indoklás nélkül visszaküldhetjük az árucikket, és még a szállítási költséget sem kell megtérítenünk a vállalkozó számára.

Ideje van a csalóknak is

Az online vásárlásoknál is oda kell figyelniük a fogyasztóknak a bankkártyák használatára, mivel a hitelkártyákat érintő visszaélések a legjövedelmezőbbek a csalások közül – hívta fel a figyelmet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének vezetője. Bencsik Balázs ismertette: az internetes vásárlások során a támadók pénzszerzésre, a pénzügyi és személyes adatok megszerzésére törekednek. Tipikus jelenség, hogy a kiberbűnözők hamis oldalakat hoznak létre, ezek neve a címsorban a megszokottól eltérő karaktereket tartalmazhat, ami fontos figyelmeztető jel lehet a felhasználók számára. A vásárlók védelme érdekében a kibervédelmi intézet tudatosító tájékoztató kiadványt készített a legfontosabb tudnivalókról az e-kereskedelemben, az IT-biztonsági szint növelése céljából a weboldalán rendszeresen publikál nemzetközi IT-biztonsági híreket, az aktuális trendekkel összefüggő riasztásokat.