A kacsák és a libák is megóvhatók

A fóliasátorban nevelt víziszárnyasok is megóvhatók a jelentős gazdasági kárral fenyegető madárinfluenzától. A Baromfi Terméktanács által végzett vizsgálatok rámutattak, hogy az erre a tartástechnológiára jellemző földpadozatot is eredményesen lehet fertőtleníteni, nincs szükség a talaj lebetonozására. Fontos ugyanakkor, hogy ez csak egy eleme a kötelező járványvédelmi előírásoknak, amelyeket annak érdekében be kell tartani, hogy a járvány minél kisebb kárt okozzon az ágazatban.

Fotó: Havran Zoltán

Keresik a megoldást a terjedő madárinfluenza ellen a szakértők. A betegség a 2016-os pusztítása után az idén jelent meg újra Európában. Anglia, Lengyelország és Szlovákia mellett pedig már hazánkban is igazolták a laboratóriumi vizsgálatok a kór jelenlétét.

Mivel a betegség terjesztéséért főként a vándorló vadmadarak tehetők felelőssé, így azokra a szárnyasokra jelenti a legnagyobb veszélyt a fertőzés, amelyeket részben vagy egészben a szabadban nevelnek. Ahogyan azt Csorbai Attilától, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnökétől megtudtuk: az afrikai sertéspestissel ellentétben – ahol a betegség megjelenésének legnagyobb kockázata a kisebb telepeken van –, a baromfiágazatban nincs jelentősége annak, hogy mekkora egy gazdaság.

Fotó: Havran Zoltán

– A víziszárnyasok faji érintettsége azért volt nagyobb a 2016-os járvány idején, mert az állatokat sok esetben kifutós vagy félszabad tartásban nevelik a gazdaságok – fogalmazott az elnök. Ugyanakkor vannak olyan járványvédelmi intézkedések – az országos főállatorvosi határozat alapján – , amelyek az extenzíven tartott állatok esetében is kötelezők. Ilyen például a telepi zártság, az állományrotációnál történő takarítás-fertőtlenítés, a különböző gépjárművek kerékfertőtlenítése, a személyforgalom korlátozása és fertőtlenítése.

A határozat intézkedéseit telepmérettől függetlenül be kell tartaniuk a gazdálkodóknak. A zártan tartás mellett ráadásul arról is gondoskodniuk kell a termelőknek, hogy csak akkora állományt helyezzenek ki egy adott telepre, amelyet biztonsággal be tudnak zárni.

A hazai víziszárnyas-ágazatból 2018-ban mintegy 157 ezer tonna élő baromfi került a piacra, az ágazatban pedig jelentős arányt képvisel az úgynevezett fóliasátras tartástechnológia. Ez egyébként Csorbai Attila szerint nem jobb vagy rosszabb, mint a kőistállós nevelés.

A különbség abban rejlik, hogy míg az istállók padozata jellemzően betonalapú, addig ott, ahol fóliával védik meg a szárnyasokat attól, hogy érintkezzenek a madárinfluenza-vírust terjesztő vadmadarakkal, a padozat föld. A kifutók lebetonozása irreálisan nagy költséget róna a gazdaságokra, a terméktanács által elvégzett vizsgálatok ugyanakkor rámutattak arra, hogy a földpadozat is hatékonyan fertőtleníthető, így ebben a tartástechnológiában is biztosítható a szárnyasok védelme.

A vizsgálatra 2019 júliusa és októbere között független laborató­riumi mintavétellel került sor. A programba a termékpálya meghatározó integrációit is bevonták. – Két vegyszergyártóval is felvettük a kapcsolatot, hogy ajánljanak fertőtlenítési megoldást erre a technológiára. Az eredmények is rámutattak arra, hogy a fóliás tartás alkalmas lehet a nevelésre, mert megfelelően fertőtleníthető – mutatott rá az elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez csak egyik eleme a sok közül a járványvédelmi szabályoknak, amelyeket be kell tartani.

Szorosabb partnerség

Kibővítette együttműködését a Takarékbank és a Baromfi Terméktanács. A megújított megállapodás alapján a felek nemcsak információ- és tapasztalatcserével, hanem tanácsadással, képzéssel, piaci előrejelzésekkel is segítik a jövőben a baromfiágazat hatékonyságának és versenyképességének javítását. Szabó Levente, a Takarékbank üzleti vezérigazgató-helyettese jelezte: az információs technológiák robbanásszerű fejlődése, a digitalizáció elérte a mezőgazdaságot, azon belül a baromfiágazatot is. – Az a célunk, hogy nemcsak kedvező feltételű hitelekkel, hanem a legújabb piaci és technológiai ismeretekhez való hozzáférés megteremtésével is segítsük a magyar baromfiágazati szereplőket a hazai és nemzetközi piacokon való helytállásban – jegyezte meg. Csorbai Attila, a BTT elnöke közölte: a baromfiágazat a legnagyobb hazai állattenyésztési ágazat, amely a jövőben is képes lehet a termelési volumeneit növelni, versenyképes terméket előállítani. Ehhez részben állami fejlesztési források, részben pedig e fejlesztésekhez megfelelő finanszírozási megoldások szükségesek.