Érdemben csökkent 2013 óta azoknak az európai uniós állampolgároknak az aránya, akik anyagi körülményeik miatt késve fizetik közüzemi kiadásaikat, lakbérüket – olvasható az Eurostat elemzésében. Az Európai Unió statisztikai hivatala rámutatott: 2018-ban átlagosan a lakosság hét százalékának jelentett gondot a számlák pontos, nem késedelmes fizetése, miközben 2013-ban ez az arány még bőven meghaladta a tíz százalékot. Magyarországon magasabb ugyan a késedelmes fizetés az uniós átlagnál, 2018-ban 12,8 százalékot érintett, ugyanakkor nálunk ment végbe az elmúlt években a legjelentősebb javulás: 2013-ban a lakosság több mint negyede nem tudta kifizetni minden felmerülő költségét.
Az uniós elemzés szerint a legrosszabb a helyzet azokban a háztartásokban, ahol egy szülő nevel legalább egy eltartott gyermeket. A késedelmes fizetés átlagosan 19 százalék körül van, de bizonyos jóléti államokban, például Finnországban a gyermeküket egyedül nevelők több mint negyede érintett. Hazánkban kedvezőbb a helyzet, holott a válságot követő években az egyedülálló szülők közel fele fizetési nehézségekkel küzdött.
Fotó: Bach Máté
A késedelmes fizetés, a számlák be nem fizetése – mint a szegénység egyik dimenziója – a többi, nélkülözéshez kapcsolódó mutatóhoz hasonlóan Görögországban a legmagasabb. Míg Görögországban a lakosság 36 százalékának, Bulgáriában 30 százalékának jelentett gondot a számlák befizetése, addig Csehországban, Svédországban és Ausztriában gyakorlatilag nem jelentett problémát, mivel ezekben az államokban a háztartások öt százaléka sem volt érintett.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök azt hangsúlyozta, a kormány célja, hogy felszámolja a szegénységet a következő években. Az eredmények eddig is ígéretesek voltak: Magyarországon 2010 óta 1,421 millió fővel csökkent a súlyosan depriváltak száma. Az anyagi depriváció bizonyos javaktól és szolgáltatásoktól való megfosztottságot jelent. Azokat, akik a meghatározott kilenc tételből legalább négyben érintettek, súlyosan depriváltaknak tekintjük. Tavaly a népesség 8,7 százalékát, azaz 837 ezer főt érintett a súlyos anyagi nélkülözés. Az országos átlag feletti mértékben sújtotta a munkanélkülieket, a három- vagy annál többgyermekes családokat, valamint az egyszülős háztartásokat.
