Mennyivel kell túlszárnyalni az uniós átlagot?

A nagy nyugat-európai gazdaságok növekedési üteme idén várhatóan alacsonyabb lesz, mint az elmúlt években, ugyanakkor a kormány szeretné, ha meglenne a kétszázalékos növekedési többletünk. A magas növekedés az államadósság gyors csökkentése szempontjából is lényeges.

Az ipar reálbéreinek növekedése magas lehet az idén Fotó: Havran Zoltán

A magyar gazdaság az elmúlt két évben igen magas, öt százalékhoz közelítő mértékben növekedett, miközben az eurózónában, ezen belül a nagy nyugat-európai gazdaságokban a növekedés üteme lelassult. Orbán Viktor miniszterelnök az év eleji Kormányinfón arról beszélt, hogy 2020-ban igen alacsony lehet a fejlett térség gazdasági növekedése, de a kormány célja az, hogy a magyar gazdaság ilyen körülmények között is jó ütemben növekedjen. Ez annyit tesz, hogy hosszabb távon is kétszázalékos növekedési többlet elérését tűzte ki célul a kormányzat, hiszen így biztosítható a felzárkózás.

Nézzük először, milyen növekedési adatok várhatók idén az Európai Unióban, főként azokban a fejlettebb országokban, amelyekhez szeretnénk felzárkózni. A legnagyobb gazdaságban, Németországban a berlini kormány előrejelzése szerint egyszázalékos növekedés várható, a recessziót, vagy akárcsak a stagnálást vélhetően elkerülik. Az eurózóna egészére az Európai Bizottság utolsó becslése 1,2 százalék. Ez úgy állhat össze, hogy az eurót használó, 2004-ben belépő tagországok egy részének (Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) növekedése viszonylag nagy lehet, míg a régi tagállamok többségében alacsony, legfeljebb egy százalék körüli ütem várható. Az unió egészére 1,4 százalék az előrejelzés, ami abból adódik, hogy térségünk jóval gyorsabb növekedése húzza fel az átlagot.

Összesítve azt mondhatjuk, hogy az általunk utolérni kívánt tagállamok növekedési szintje egy százalék lehet, vagyis ha ezt szeretnénk legalább két százalékkal túlszárnyalni, ahhoz már háromszázalékos hazai növekedés is elég lenne. Ha az egész uniós átlagot szeretnénk meghaladni ennyivel, ahhoz 3,5 százalék a kívánatos szint.

A Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentésében jelezte, hogy 3,7 százalékos gazdasági növekedésre számít idén, míg 2021-ben és 2022-ben 3,5 százalék lehet az adat. A kormány decemberi előrejelzése ennél optimistább, négyszázalékos, míg a Nemzetközi Valutaalap, az IMF 3,3 százalékot becsül. A kormány becslését az is befolyásolhatja, hogy még az év első hónapjaiban újabb gazdaságvédelmi akciótervvel készülnek, amely serkenti a növekedést.

Az ipar reálbéreinek növekedése magas lehet az idén
Fotó: Havran Zoltán

Az mindenesetre az előrejelzések alapján látszik, hogy a fejlett EU-tagállamokhoz mért kétszázalékos növekedési többlet szinte biztosan meglesz, sőt valószínűleg az egész uniós átlaghoz képest is. Persze az életszínvonalat nem önmagában a számszerű gazdasági növekedés, hanem alapvetően a reálbérek emelkedése határozza meg, ez pedig idén is magasan a gazdasági növekedés fölött, hat százalék körül alakulhat. Ennek oka egyrészt a fejlett EU-tagállamokhoz képest még mindig jelentős bérlemaradásból adódó húzó hatás (a gyorsabb bérfelzárkózás szükséges a munkaerő itthon tartásához), de a viszonylag magas bérnövekedést a termelékenység gyorsuló bővülése is lehetővé teszi. Ezt részben éppen maga a lendületes béremelkedés kényszeríti ki, de a továbbiakban a munkaerőpiac korlátai is ebbe az irányba hatnak.

A gazdasági növekedés azért is lényeges, mert az államadósság mértékét a GDP-hez viszonyítva számítjuk. Jelenleg pedig ez az arány úgy csökken gyorsan, hogy valójában maga az adósság számszerűen növekszik. Ez úgy lehetséges, hogy az adósság tényleges emelkedése (ami megegyezik a költségvetési hiánnyal), jóval kisebb, mint a GDP növekedése. Tavaly például nagyjából 1,8 százalékos költségvetési hiányhoz közel ötszázalékos növekedés társult, idén a tervezett költségvetési hiány egy százalék, így 3,5 százalékos gazdasági növekedés mellett is jelentősen csökken a GDP/államadósság arány.

A cél az, hogy ez minél előbb a maastrichti kritériumok által meghatározott hatvan százalék alá süllyedjen a 2019-es 68 százalék körüliről.