Fotó: Havran Zoltán
Az mindenesetre az előrejelzések alapján látszik, hogy a fejlett EU-tagállamokhoz mért kétszázalékos növekedési többlet szinte biztosan meglesz, sőt valószínűleg az egész uniós átlaghoz képest is. Persze az életszínvonalat nem önmagában a számszerű gazdasági növekedés, hanem alapvetően a reálbérek emelkedése határozza meg, ez pedig idén is magasan a gazdasági növekedés fölött, hat százalék körül alakulhat. Ennek oka egyrészt a fejlett EU-tagállamokhoz képest még mindig jelentős bérlemaradásból adódó húzó hatás (a gyorsabb bérfelzárkózás szükséges a munkaerő itthon tartásához), de a viszonylag magas bérnövekedést a termelékenység gyorsuló bővülése is lehetővé teszi. Ezt részben éppen maga a lendületes béremelkedés kényszeríti ki, de a továbbiakban a munkaerőpiac korlátai is ebbe az irányba hatnak.
A gazdasági növekedés azért is lényeges, mert az államadósság mértékét a GDP-hez viszonyítva számítjuk. Jelenleg pedig ez az arány úgy csökken gyorsan, hogy valójában maga az adósság számszerűen növekszik. Ez úgy lehetséges, hogy az adósság tényleges emelkedése (ami megegyezik a költségvetési hiánnyal), jóval kisebb, mint a GDP növekedése. Tavaly például nagyjából 1,8 százalékos költségvetési hiányhoz közel ötszázalékos növekedés társult, idén a tervezett költségvetési hiány egy százalék, így 3,5 százalékos gazdasági növekedés mellett is jelentősen csökken a GDP/államadósság arány.
A cél az, hogy ez minél előbb a maastrichti kritériumok által meghatározott hatvan százalék alá süllyedjen a 2019-es 68 százalék körüliről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!