Olcsón jutnak munkaerőhöz a cégek

Magyarországon sikerült a legalacsonyabb többletköltséggel emelniük a kereseteket a munkáltatóknak. Habár az előrejelzések szerint a keresetek a következő években is valamivel jobban nőhetnek, mint a termelékenység, a vállalati szférának továbbra sem kell lemondania profitja jelentős részéről a munkaerő megtartásáért.

Átlagosan tíz százalékkal nőhetnek 2020-ban a keresetek a versenyszférában: a szakszervezetek bértárgyalásokon szerzett tapasztalatai mellett a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése is így számol. A jegybank legfrissebb, decemberben kiadott jelentése szerint a munkaerőköltség 4,3 százalékos emelkedésénél egy százalékponttal alacsonyabb termelékenységnövekedés várható, habár a feldolgozóipar és a szolgáltatói szektor egy része belehúzott a digitalizációba, ezzel növelve hatékonyságát. Az egy százalékpontos különbség ugyanakkor csökken 2021-től.

A vállalkozások tehát úgy tudnak emelni dinamikusan a kereseteken, hogy ez alig kerül a profit rovására többletköltségbe. Ennek oka az elmúlt évek járulékcsökkentése, a bruttó béren felül kötelezően fizetendő szociális hozzájárulási adó legutóbb tavaly júliusban csökkent két százalékponttal. A járulékcsökkentés feltétele, tehát a reálkereset jelentős emelkedése várhatóan teljesült, így a szereplők azzal számolnak, júliusban újabb szociális hozzájárulási adó (szocho-) mérséklés következik.

Az uniós statisztikai hivatal adatai is alátámasztják, hogy a két számjegyű átlagkereset-emelkedés kisebb költséget emészt fel munkaadói oldalról, mint amennyit a dolgozó kézhez kap. Az Euro­stat adatai szerint tavaly a harmadik negyedében 11,6 százalékkal nőttek az egy órára vetített keresetek a versenyszférában 2018 azonos időszakához képest, ellenben a teljes bérköltség csak 9,9 százalékkal nőtt. Ennek oka, hogy a járulékcsökkentés hatására a bruttó béren felüli, egyéb költségek mindössze 1,1 százalékkal nőttek. A közszférában egyaránt 7,1 százalékkal emelkedett a teljes bérköltség és a dolgozók átlagkeresete 2019 harmadik negyedévében. A béremelkedés csak Romániában volt magasabb a vizsgált időszakban, 12,8 százalék. A munkáltató teljes költsége ugyanekkora mértékben emelkedett, mivel nem történt a hazai tehermérsékléshez hasonló kormányzati intézkedés.

A Magyar Nemzet korábban beszámolt arról, hogy a nemzetközi cégekkel folytatott bértárgyalásokon a szakszervezetek tapasztalatai szerint komoly dilemma, hogy a jogosnak tartott igényt a hazai cégvezetés hogyan fogadtassa el az anyavállalattal. Ennek oka, hogy Nyugat-Európában nem vagy csak alig emelkednek a keresetek, és a nemzetközi nagyvállalatok egységesen szeretnének eljárni. Ezt az Eurostat adatai is alátámasztják: míg régiónkban 6–12 százalékkal nőtt a munkaerőköltség, addig például Finnországban mindössze 0,9, Luxemburgban 0,4 százalékkal.

A nyugati országokban a munkaerőre egy év alatt átlagosan két-három százalékkal fordítottak többet a vállalatok, beleértve a gazdasági nehézségekkel küzdő mediterrán országokat is.