Tovább terjed a madárinfluenza

Újabb gazdaságban ütötte fel a fejét a madárinfluenza, így Komárom-Esztergom megye után már Hajdú-Bihar is érintetté vált. Bár a vírus az emberekre nem veszélyes, komoly fenyegetést jelent. A szakemberek szerint a kár elkerülhetetlen, amelynek mértéke a szigorú járványvédelmi intézkedések betartásával mérsékelhető. A kór terjedésének hírére néhány ázsiai piac máris lezárta határait a magyar baromfi előtt.

Legutóbb a pulykák, most a kacsák fertőződtek meg a makacs kórtól Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ahogyan az várható volt, a Komárom-Esztergom megyei eset után újabb helyen azonosították a madárinfluenza-vírus jelenlétét az országban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közölte: egy létavértesi kacsatartó gazdaságban is a jelentős gazdasági kárral fenyegető betegség H5N8 altípusát azonosították a laboratóriumi vizsgálatok. Míg a Bács melletti pulykatelepen a napokban több mint 53 ezer pulyka leöléséről kellett döntést hozniuk a hatóságoknak, a létavértesi gazdaságban ennél jóval nagyobb számú, mintegy 115 ezres állományt kell felszámolni. A Nébih tájékoztatott: a hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, az állatok leölését már a betegség gyanújának észlelésekor megkezdték, a gazdaság körül pedig kijelölték a három kilométer sugarú védőkörzetet és a tíz kilométer sugarú megfigyelési körzetet. A szakemberek szerint a betegség megjelenésében valószínűleg a közeli tóra járó vadmadarak játszhattak szerepet.

A baromfikat jelenleg is kötelező teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen etetni és itatni, az almot szintén úgy kell tárolni, hogy ahhoz a vadmadarak ne férjenek hozzá. A Nébih szerint az előírások hamarosan kiegészülnek a kötelező zártan tartással, a fokozott kockázat miatt azonban a gazdálkodóknak már most érdemes gondoskodniuk az állataik elzárásáról.

A betegség legutóbb 2016-ban jelent meg az országban, akkor a legnagyobb pusztítást épp a betegségre leginkább fogékony víziszárnyas-ágazatban okozta a járvány. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke lapunknak elmondta: nem kérdés, hogy az újabb madárinfluenza-járvány kárt okoz, a veszteségek mértéke azonban nagyban függ a védekezési képességtől. Az elnök szerint a gazdaságokat a ­2016-os járvánnyal ellentétben felkészültebben érte a betegség megjelenése. A telepítések során igyekeztek csak akkora állományokat telepíteni, amelyeket biztonsággal el is tudnak zárni.

Legutóbb a pulykák, most a kacsák fertőződtek meg a makacs kórtól
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

– Néhány héttel ezelőtt a lengyel esetek már felhívták a figyelmet arra, hogy a vírus ismét megjelent Európában. Az azóta eltelt időszakban a BTT is többször értesítette a tagjait, hogy az országos főállatorvosi határozat maradéktalan betartása mellett lehetséges csak állami kártalanításhoz jutni. Szigorú szankciókat helyeztünk kilátásba azon tagjainkkal szemben, akik nem tesznek eleget a járványvédelmi előírásoknak – mutatott rá.

Bár a betegség terjesztéséért elsősorban a vadmadarak tehetők felelőssé, a vírust a levegő, a rágcsálók és akár az ember is terjesztheti. Csorbai Attila szerint ugyanakkor az érvényben lévő szabályok betartásával – az állatok és a takarmány elzárásával, az istállók fertőtlenítésével, a gépjárművek kerékfertőtlenítésével, valamint a személyforgalom korlátozásával minimálisra csökkenthető a betegség megjelenésének esélye. – A legfontosabb, hogy legyen hitünk és kitartásunk. Az intézkedések szigorú betartásával nagy mértékben csökkenteni tudjuk a megjelenés kockázatát – fogalmazott az elnök.

Bár a madárinfluenza jelen válfaja az emberre nem jelent veszélyt, felbukkanása komoly gazdasági károkat okozhat, sok ország léptethet életbe embargót. Például Ázsia nagy része bezáródhat a hazai baromfitermékek előtt. A Nébih már közölte: az Állategészségügyi Világszervezetnek tett bejelentést követően több ázsiai ország is úgy döntött, hogy ideiglenesen megtiltja élő baromfi és különböző baromfitermékek beszállítását Magyarországról. A betegség megjelenésének megítélése ugyanakkor országonként eltérő: Japán, Hongkong és Szingapúr csak az érintett két megyéből, Dél-Korea viszont az ország egész területéről nem fogad élő szárnyast, baromfitermékeket és tojást. A rendelkezések január 12., illetve 14-e óta vannak érvényben, előfordulhat azonban, hogy az érintett országok a betegség detektálását megelőzően útnak indított szállítmányokat is feltartóztatják a határaikon, a betegség leghosszabb lappangási ideje ugyanis huszonegy nap.