Fotó: MTI/Balaton József
Az űrkutatás iránt kevéssé érdeklődők felvetik, hogy mégis miért költenek ennyi pénzt ilyen célra. Például azért, mert a kommunikáció, az időjárás-előrejelzés elképzelhetetlen a felettünk keringő műholdak nélkül. Tavaly szeptemberben arról érkezett hír, hogy legalább egymilliárd mobilfelhasználót ért el az Európai Unió műholdas navigációs rendszere, a Galileo. A műholdas navigációra alkalmas okostelefonok gyártóinak 95 százaléka – erről az MTI írt – ma már Galileo-kompatibilis csipeket készít. Európában valamennyi új személyautó olyan rendszerrel van felszerelve, amely a Galileo segítségével továbbítja a jármű koordinátáit a segélyhívó szolgálatoknak.
A dinamikus fejlődés ellenére a 2019-es év nem hozta az előzetes elképzeléseket. Indításokat kellett csúsztatni, robbanások és félresikerült fejlesztések egyaránt jellemezték az évet. Az űrgazdaságot továbbra is a nagy repülőgépgyártók és a hadiiparban érdekelt cégek uralják. Az egyik gigász, a Boeing új űrhajója, a Starliner karácsony előtti próbarepülésének kezdetén nem megfelelő pályára állt, ezért nem jutott el a Nemzetközi Űrállomásig.
Az állami megrendelők mellett ugyanakkor megjelentek az űripari magánvállalkozások. Az amerikai SpaceX cég újrahasznosítható űrrakétáival jóval olcsóbb lehet egy-egy út. A Dragon néven ismert űreszköz fedélzetén pedig akár ebben az évben amerikaiak indulhatnak a Nemzetközi Űrállomásra. Azaz – az űrsiklók 2011-es nyugdíjazása óta először – saját eszközzel mehetnek az egyetlen működő űrbázisra.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!