A BKV számára kedvező a nehezen megszületett alku

Hosszas tárgyalások után a munkáltató eredeti ajánlatának megfelelő, átlagosan nyolcszázalékos alapbéremelésben állapodott meg a BKV a szakszervezetekkel. Az idei, tízszázalékos átlagos béremelést mindössze a januárra és februárra vonatkozó, egyösszegű kifizetéssel együtt sikerül elérni. Az egyéb juttatások ugyanakkor – a szakszervezetek nyomásgyakorlásának köszönhetően – jelentősebben nőnek az eredeti ajánlathoz képest.

A munkavállalóknak a cégnél eltöltött évek elismeréseként Budapest-pótlékot vezetnek be Fotó: Teknős Miklós

Márciustól nyolc százalékkal, de legalább 35 ezer forinttal nő a BKV Zrt. munkavállalóinak alapbére, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak az év első két hónapjára visszamenőlegesen nem kapják meg az emelést, ám hatvanezer forintos egyszeri bérkiegészítésben részesülnek – derül ki abból a megállapodásból, amelyet a munkavállalói és a munkáltatói oldal képviselői hosszas egyeztetések után tegnap írtak alá Karácsony Gergely főpolgármester, valamint Tüttő Kata és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettesek jelenlétében.

A BKV közleménye szerint az egyszeri bérkiegészítéssel együtt átlagosan tíz százalékkal nő idén a munkavállalók alapbére. A társaságnál eltöltött idő elismeréseképpen Budapest-pótlékot vezetnek be, az új rendszert folyamatosan fejlesztik a következő években. Emelkedik a diplomás munkakörben foglalkoztatottak bérminimuma, továbbá a kulcsemberek megtartására is többletforrás jut. Az idei évtől a béren kívüli juttatások éves összege kétszázezer forintra nő, a munkavállalók változatlanul megkapják az év végi, egyösszegű 16,1 ezer forintos juttatást is. A munkáltató a megállapodásban vállalta, hogy a jobb munkakörülményekért további intézkedéseket tesz.

A munkavállalóknak a cégnél eltöltött évek elismeréseként Budapest-pótlékot vezetnek be
Fotó: Teknős Miklós

A megállapodás jelentősen elmarad a szakszervezetek eredeti, 15 százalékos alapbéremelésre vonatkozó követelésétől. Az elmúlt évekhez képest jóval később, csak januárban kezdett egyeztetéseken nem közeledett a munkavállalói oldal és a munkáltató álláspontja, ezért feb­ruárban kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek a szakszervezetek. A munkáltató végig a most elfogadott nyolcszázalékos alapbérfejlesztést ajánlotta, vagyis a szakszervezetek adták fel stabilnak tűnő követelésüket.

Míg a megállapodás, a munkavállalók számára, a munkabeszüntetést is kilátásba helyező nyomásgyakorlásnak köszönhe­tően, az egyéb juttatásokban kedvező elmozdulást tartalmaz. Igaz, az év első két hónapjára vonatkozó egyösszegű, hatvanezer forintos bérkiegészítéssel rosszabbul járnak a magasan képzett, így jobb keresetű munkavállalók, mintha visszamenőlegesen kapták volna meg a nyolcszázalékos emelést.