A hazai gazdaság növekedése a legnagyobb az unióban

Rácáfolt a pesszimista előrejelzésekre a magyar gazdaság teljesítménye: a bruttó hazai termék (GDP) 2019 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 4,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint tavaly a GDP 4,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

2020.02.14. Varga Mihály Fotó: MTI

– Európa élmezőnyében van a magyar gazdaság, eddig hét uniós ország publikálta friss adatait, köztük elsők vagyunk – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter. A gazdaság 2013 óta töretlenül növekszik, 2017-től pedig még erőteljesebben. Az Európában is kiemelkedő teljesítményt több kormányzati lépés is segítette, leginkább a hatéves bérmegállapodás, amely a jelentős minimálbér-emelés mellett a munkát terhelő adók nagymértékű csökkenését eredményezte.

A tavaly bevezetett és idén folytatódó gazdaságvédelmi akcióterv célja pedig, hogy a továbbiakban is fennmaradhasson a gyors gazdasági növekedés.

Ami a bővülés szerkezetét illeti: erősebb lett a szolgáltatási szektor a vártnál, az ipar növekedése ugyanakkor mérsékeltebb a korábbi számításokhoz képest.

Fotó: MTI

Az ipar lassulása figyelmeztető jel, az első fél évben még öt százalékkal növekvő termelés a második fél évben jelentősen lassult. A lakosság fogyasztása és a beruházások viszont húzóerőnek számítanak.

Azzal kapcsolatban, hogy mi várható a továbbiakban, Varga Mihály elmondta, hogy a német ipar visszaesett, és noha sokáig elszakadtunk ettől a folyamattól, az év utolsó hónapja már azt mutatta, hogy a német autógyártók problémái teljesen minket sem kerülnek el. Ugyanakkor az már látszik, hogy a leépítések nem nálunk, hanem elsősorban a magasabb bérű országokban zajlanak.

Az idén még kívülről látszanak kockázatok: ezek az esetleges brexithatás, a koronavírus, amely egyrészt a turizmust érintheti, másrészt az alapanyag-ellátásban is gondokat okozhat. Kisebb mértékben, de még mindig kockázatot jelenthet Amerika és Kína viszonya a kereskedelmi kérdésekben, ugyanígy kedvezőtlen lehet, ha az amerikai–európai viszonylatban is előtérbe kerülnek a kereskedelmi viták.

Varga Mihály szerint arra is érdemes figyelni, hogy sosem volt még annyira eladósodva a világ, mint most. Jóllehet Magyarországon gyorsan csökken a GDP-arányos államadósság, a világ egészében nem ez a jellemző. Mindezek hatására a Pénzügyminisztérium korrigálta az idei növekedésre vonatkozó előrejelzését: 3,5 százalékot vár 2020-ra.

– Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai alapján az EU tagállamainak eddigi közlése szerint a magyar GDP növekedése éves összehasonlításban továbbra is az első, míg negyedéves összehasonlításban a harmadik.

A hazai gazdaság növekedési előnye az euróövezettel szemben 3,7, az unióval szemben 3,4 százalékpont, ami bőven meghaladja a kormány által kitűzött két százalékpontos növekedési többletet – ismertette Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte a statisztikai hivatal előzetes közleménye azt mutatja, hogy a növekedést a kis- és nagykereskedelem, a kereskedelmi ingatlanpiac és a turizmus kiemelkedő teljesítménye húzta legnagyobb mértékben. Az elemző úgy látja, hogy az ipar és az építőipar decemberi visszaesését részben feltehetően a szokásosnál hosszabb szabadságolások okozhatták, valamint az autóipar átmeneti leállása az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gépkocsik gyártására való felkészülés miatt.

Ezért a következő negyedévekben gyorsulhat az ipari és építőipari termelés, az előbbit az új kapacitások, az utóbbit az irodaépítések szignifikáns felfutása mellett a további ipari beruházások, állami megrendelések húzhatják. Az idén is közel két számjegyű bérnövekedés nyomán a fogyasztás – noha a magas bázis miatt lassuló mértékben – továbbra is tartós támasza marad a növekedésnek.

Suppan Gergely kiemelte: idén négyszázalékos GDP-növekedésre számítanak, amit részben a szökő- és munkanaphatás is támogat, míg jövőre 3,6 százalékra mérséklődhet a gazdasági növekedés. Az azt követő években azonban a nagy akkumulátorgyárak (Samsung SDI, SK Innovation) és a BMW debreceni gyárának üzembe helyezése mellett számos új feldolgozóipari kapacitás adhat lendületet a gazdaságnak, a múlt évben 1700 milliárd forint értékű működőtőke-beruházási döntés született – tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a friss adat nem meglepő, mert a lassulás várható volt az ipar és az építőipar év végi lendületvesztése miatt. A GDP-növekedés motorját továbbra is a piaci szolgáltatások adták – értékelte az adatokat. Emlékeztetett: az előző három negyedévben 4,9–5,3 százalékos volt a többlet, hozzátéve: előzetes adatokról van szó, így a részletes számok módosíthatják a végeredményt, de az előző negyedévekhez képest biztosan lassult a növekedés. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint viszont meglepetés a 4,5 százalékos növekedés.

Fotó: Bach Máté

A szakértő úgy látja, hogy a friss adat különösen meglepő annak fényében, hogy a havi adatok szerint mind az ipar, mind az építőipar jelentős lassulást mutatott. – Vélhetően a hozzáadott érték – főleg a hatékonyságnövelés és a béremelkedés hatására – gyorsabban tudott bővülni, mint maga a kibocsátás, illetve a szolgáltatószektor okozhatott még jelentős pozitív meglepetést – tette hozzá.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a német gazdaság továbbra is stagnál, így a 4,5 százalékos magyar gazdasági növekedést továbbra is kedvezőtlen külső körülmények között sikerült elérni. Várakozása szerint az idei bővülés 3,5 és 4 százalék között alakulhat, a koronavírus tartós jelenléte azonban érdemben fékezheti a növekedést.

Boros Imre: Válságálló lett az ország

– A balliberális oldalon sokszor elmondják, hogy ha nem most, akkor jövőre dől össze a magyar gazdaság. Ezt hajtogatják évek óta. Ehhez képest jó eséllyel az idei gazdasági növekedés sem lesz kisebb négy százaléknál – mondta a Magyar Nemzetnek Boros Imre. A közgazdász jelezte: lassul a globális gazdaság teljesítménye, több kockázati tényező is jelen van, gondoljunk például a koronavírus terjedésére. Mindezek negatív hatását ellensúlyozza, hogy a magyar kormány foglalkozik a gazdasággal – magyarázta. A szakértő hatásos intézkedéseknek nevezte a gazdaságélénkítő programokat, melyek legújabb elemeit vasárnap ismerteti Orbán Viktor miniszterelnök. – Az élénkítő programok fokozzák a keresletet, mert lényegében pénzhez jutnak az emberek. A munkaerőhiány pedig a cégeket is arra sarkallja, hogy emeljenek a fizetéseken – folytatta Boros Imre. – Jelentősek az állami beruházások is, de nem lehet panasz a külföldi tőke beáramlására sem. A nemzetközi cégek is érzékelik, hogy Magyarországon a jogi és a fizikai biztonság is garantált. Manapság ez utóbbinak is felértékelődött a szerepe – hangsúlyozta a közgazdász. Szerinte annak is érződik a hatása, hogy a kormány szélesítette a kereskedelmi lehetőségeket, nem függünk kizárólag az Európai Uniótól.

– Az ország elérte azt a szintet, amikor már tompítani tudjuk a kedvezőtlenebbé váló nemzetközi környezet hatásait. A korábbi évekből jó példát mutatott erre Lengyelország. A 2008-as válság több országot recesszióba taszított, ehhez képest a lengyelek akkor is növekedtek. Mára a magyar gazdaság is válságálló lett. Az a cél is tarthatónak tűnik, miszerint a magyar növekedés üteme minden évben két százalékponttal haladja meg az uniós átlagot – tette hozzá a szakértő. (K. G.)