Elterjedhetnek az atipikus foglalkoztatási formák

Újragondolhatják a hazai vállalkozások a dolgozói és termelői kapacitásaikat, illetve számos munkaszerződés felülvizsgálatára kerülhet sor a közeljövőben, a januártól érvényes munkaügyi törvénymódosításokra reagálva. Kevésbé elterjedt foglalkoztatási formák felé is nyithatnak az érintett cégek.

Magyar Nemzet
2020. 02. 20. 16:03
happy mother with baby and papers working at home
A Fidesz-KDNP kormánya a gyermekes családok elkötelezett támogatója Fotó: 123RF
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több munkaügyi kérdésben is rea­gálniuk kell a hazai cégeknek a januártól érvényes törvénymódosításokra. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás körülményei – figyelmeztetett az EY. A munkavállaló kérésére a gyermek négyéves koráig – amennyiben az alkalmazott három vagy több gyermeket nevel, akkor egészen hatéves korig – a munkáltató köteles az általános teljes napi munkaidő felét részmunkaidőssé alakítani. A korábbi szabályozás a gyermek három-, illetve ötéves koráig kötelezte a cégeket a munkaszerződés módosítására.

– A munkaerőhiány miatt a cégek egyre inkább nyitnak az itthon még kevésbé elterjedt foglalkoztatási formák felé. Miután idén sem várható érdemi változás a munkaerőpiacon, így szinte biztos, hogy ezen a téren további fejlődésre számíthatunk a társaságoknál – mutatott rá a közleményben Bedő Krisztina, az EY személyügyi tanácsadással foglalkozó csapatának partnere. Kiemelte: akik nem követik a dolgozók igényeit, azoknak komoly kihívást fog jelenteni az alkalmazottak megtartása, ez pedig idővel versenyhátrányt okozhat a számukra.

A kisgyermekeseknél több szabály is módosult az év elején
Fotó: 123RF

Nemcsak a gyermekesek foglalkoztatási körülményeire kell figyelniük a cégeknek, de a rehabilitációs hozzájárulás összegének növekedésére is, ami éves szinten a minimálbér kilencszerese. Azoknak a vállalkozásoknak, ahol az alkalmazottak száma meghaladja ugyan a 25 főt, ám az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek aránya nem éri el az öt százalékot, minden hiányzó megváltozott munkaképességű munkavállaló után csaknem másfél millió forintot kell rehabilitációs hozzájárulásként 2020-ban befizetniük.

A törvénymódosítások eredményeként összességében elmondható, hogy a társaságoknál elkerülhetetlenné válik a cégszabályzatok és a munkaszerződések felülvizsgálata, valamint a dolgozói és termelési kapacitások tervezése, újragondolása – összegzi az EY közleménye.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.